Alanyi mentesség

Alanyi mentesség a közösségi jogban

A 2006/112/EK Irányelv a célok és alapelvek között (49. pont) rendelkezik a kisvállalkozásokra vonatkozó különleges adózási szabályok fenntarthatóságáról. A direktíva 287. cikke rendelkezik az EU utolsó két bővítésekor taggá vált országok – így Magyarország esetében is – arról az összeghatárról, ameddig a kisvállalkozások részére adómentességet lehet biztosítani (a magyar áfa törvény fogalmai szerint az az alanyi mentesség). Ez általában 10 ezer és 35 ezer € közötti összeghatárt jelent, Magyarország esetében konkrétan az 35 ezer €-nak a csatlakozáskori átváltási árfolyammal (Áfa tv. 256. § értelmében 252,19,-Ft/€) számított forintösszege. A hatályos Áfa tv. szerint a kisvállalkozások számára biztosított adómentesség (alanyi adómentesség) jelenleg 12 millió forint.

Az alanyi mentesség a magyar áfa törvényben

Az alanyi mentesség választható adózási forma, nyilatkozni kell róla.

A választás feltételei:

• belföldi gazdasági letelepedettség (ennek hiányában lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely legyen belföldön)
• A tárgy naptári évben illetve az azt megelőző áfa nélküli bevétele ne haladja meg a 12 millió Ft-ot. Ez az összeg év közbeni alakuláskor időarányosan számítandó

Az alanyi mentesség az adóalany személyét illeti meg, független a végzett tevékenységtől.

Az alanyi mentes adóalanynak főszabályként nincs áfa fizetési kötelezettsége emiatt nincs adólevonási joga sem.

 

Megszűnik az alanyi mentesség ha a tárgy naptári évben illetve az azt megelőző áfa nélküli bevétele meghaladta a 12 millió Ft-ot.

Megszűnik az alanyi adómentes státusza az adóalanynak akkor is, ha a jogutódlás történik és a jogutód nem kíván alanyi adómentes lenni, vagy nem felel meg a feltételeknek.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak nem kell az időarányos bevétellel számolnia.

Az árbevétel számítása során az áfa törvény szerinti adófizetési kötelezettség keletkezésének a dátuma számít.

 

Az értékhatár számítása során az ügylet teljesítéséhez kapott  előleget annak megszerzésének időpontjában (amikor az 59.§ szerint adófizetési kötelezettség keletkezne) nem kell a 12 millió Ft-os értékhatárba beszámítani => a teljesítéskor kell az előleget is tartalmazó összeget figyelembe venni.

Példa:

Egy egyéni vállalkozó aki alanyi adómentes adóalany 2022. decemberében 11,9 millió forint árbevétellel rendelkezett. 2023. január 10-ei teljesítéssel 600 ezer forint ellenértékért elvállalt egy szolgáltatást, amelyhez partnere 2022. december 10-én 200 ezer forintot előlegként megfizetett.

A 200 ezer forint előleget nem kellett a vállalkozónak számításba vennie a 2022-es árbevételének számításkor, hanem az ügylet teljes ellenértékét (600 ezer forint) a 2023. évi árbevételéhez kell  hozzászámolnia.

 

Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárba nem számít bele:

• saját tárgyi eszköz értékesítése,
• immateriális jószág, vagyoni értékű jog átengedése,
• új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése,
• használatba sem vett, vagy 2 éven belül használatba vett (tudomásul vétellel, hallgatással használatba vett) felépítményes ingatlan értékesítése,
• építési telek értékesítése,
• mezőgazdasági különös eljárás alá tartozó ügyletből származó bevétel,
• az Áfa tv. 85, 86 §-ai alá tartozó adómentes ügylet ellenértéke.

2022.10.15