Értékpapírok, tőzsde feladatok

 

I.Értékpapírok, tőzsde – kiválasztás feladatok

 

I.1.

A rektazáradék

a) a váltóra felvezetett, a váltó forgatását tiltó záradék,

b) a telepített váltó sajátos jellemzője,

c) a hamis váltók bevonhatóságát biztosítja.

d) kizárólag a korai kereskedelmi váltók jellemzője volt.

 

I.2.

A vételi opció vevőjének abban az esetben éri meg lehívni az opciót,

a) ha a lejáratkor a spot árfolyam a kötési árfolyam alá esik,

b) ha lejáratkor a spot árfolyam a kötési árfolyam fölé emelkedik,

c) ha a lejáratkor a spot árfolyam a kötési árfolyam fölé emelkedik, vagy azzal egyenlő.

d) a fent közölt információ alapján nem lehet döntést hozni.

 

I.3.

Az átváltoztatható kötvény

a) kamatfizetési feltételei a futamidő lejárata előtt módosíthatók

b) a kibocsátó által meghatározott feltételekkel részvénnyé alakítható

c) a törlesztés devizaneme a futamidő végén megválasztható

d) a felvett hitel törlesztése bármikor átütemezhető

 

I.4.

Válassza ki a kötvény kibocsátásának hátrányát!

a) fix terhet jelent, ami a cég jövedelemingadozásának esetén veszélyes.

b) hosszú lejárata miatt szigorúbb gazdálkodás szükséges.

c) az eladósodási ráta nem lépheti túl a szokványos arányt.

d) mindhárom előző szempont a kötvény hátrányai közé tartozik.

 

I.5.

Az opció belső értéke.

a) Az opció által elért hozadék teljes összege

b) Az opció lejáratáig eltelt időszak alatt elérhető hozadék összege

c) Az érvényesítési (küszöb) ás és a spot ár közötti eltérés. (Példatár 377. oldal)

d) Mindig kisebb mint az opciós díj

 

I.6.

Válassza ki a másodlagos piac jellemzőjét!

a) az elsődleges értékpapírok forgalomba hozatalát jelenti.

b) a piacon a már forgalomban lévő értékpapírokkal kereskednek.

c) a piacon a másodlagos értékpapírokkal kereskednek.

d) a piacon a nem tőzsdeképes értékpapírokkal kereskednek.

 

I.7.

Mit kell a kipontozott helyre írni?

A …a) … a hitelező követelését tanúsító okmány, amely zálogjogot biztosít a hitelezőnek az árura adott kölcsön összegének és járulékainak erejéig.

a) Zálogjegy

b) Záloglevél

c) Jelzálog

 

I.8.

Mire számít a hausse spekuláns?

a) Az ár, illetve az árfolyam emelkedésére.

b) Az ár, illetve az árfolyam csökkenésére

c) Arra, hogy az osztalékráta magasabb lesz, mint a banki kamatláb.

 

I.9.

Válassza ki a határidős ügylet jellemzőjét!

a) ez egy későbbi teljesítésre vonatkozó ügyletkötést jelent

b) az értékpapírnak a teljesítés napján kell rendelkezésre állnia

c) a szerződés megbízási pontjai hasonlóak a prompt ügyletéhez

d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes

 

I.10.

Válassza ki a futures ügylet meghatározását!

a) a termin ügylet ellentranzakciójaként megjelenő azonnali ügylet

b) jogilag kötelező határidős ügylet, amelynél a felek előre meghatározott mennyiségű, minőségű áru előre rögzített áron és jövőbeni napon történő átadására átvételére szerződtek

c) olyan opciós ügylet, amikor az értékpapír birtokosa kettős opciós díj fizetése mellett dönt a jövőbeni piaci pozíciójáról

d) mindhárom előbbi megállapítás egyaránt helytelen

 

I.11.

Az opció belső értéke

a) az opció által elért hozadék teljes összege.

b) az opció lejáratáig eltelt időszak alatt elérhető hozadék összege.

c) az érvényesítési (küszöb) ár és a spot ár közti eltérés.

d) mindig kisebb, mint az opciós díj.

 

I.12.

Az eladási opciónál

a) a jogosult az opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut az opció kiírójának;

b) a jogosult a lejáratkor a kötési árfolyamon köteles eladni az opció tárgyát képező árut;

c) az opció kiírója nem köteles vásárolni a kötési árfolyamon;

d) az opció kiírója jogosult eladni a kötési árfolyamon.

 

I.13.

A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontban esedékes feltétlen fizetési ígéretet testesít meg. A fizetési ígéret azért feltételen, mert

a) a felek úgy döntöttek,

b) a váltó kibocsátója feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy maga, vagy egy harmadik fél meghatározott összeget, meghatározott időben és meghatározott helyen megfizet, függetlenül attól, hogy az ügylet résztvevői milyen kifogásokkal élnek – jogosan.

c) a váltó diszkontálható.

 

I.14.

Az eladási opció vevőjének a vesztesége

a) elméletileg korlátlan,

b) elméletileg maximált,

c) elméletileg sem prognosztizálható.

 

I.15.

A vételi opció vevőjének nyeresége

a) elméletileg maximált.

b) elméletileg korlátlan, mert az árfolyam emelkedéstől függ.

c) elméletileg sem prognosztizálható.

 

I.16.

Melyik megállapítás igaz?  A részvényvásárlás eldöntéséhez a befektetőnek

a) az aktuális piaci árfolyamot a részvény elméleti árfolyamával kell összehasonlítani.

b) az aktuális piaci árfolyamot az előző napi piaci árfolyammal kell összehasonlítani.

c) az aktuális piaci árfolyamot a névértékkel kell összehasonlítani.

d) az aktuális piaci árfolyamot a kibocsátási árfolyammal kell összehasonlítani.

 

I.17.

Válassza ki a váltóforgatás jellemzőjét!

a) a váltó értékének a banknál történő kamatoztatása.

b) a váltó aktuális értékpapír-piaci árfolyamon történő eladása.

c) az elfogadott váltóval történő fizetés.

d) a bankba került váltok jegybanki leszámítolása.

 

I.18.

Válassza ki a váltóforgatás jellemzőjét!

a) a váltó értékének a banknál történő kamatoztatása.

b) a váltó aktuális értékpapír-piaci árfolyamon történő eladása.

c) az elfogadott váltóval történő fizetés.

d) a bankba került váltok jegybanki leszámítolása.

 

I.19.

Válassza ki a változó kamatozású értékpapír jellemzőjét!

a) Csak a kamatláb csökkenésének mozgásterét határozzák meg.

b) A kamatlábak helyett csak a kamatszámítás módját közlik.

c) Csak a kamatláb változásának mozgásterét határolják be.

d) Csak a kamatláb növekedésének mozgásterét határozzák meg.

 

I.20.

A devizaügyletek az ügyletkötés és a lebonyolítás időpontja alapján

a) azonnali ügyletek, (ide sorolják az arbitrázs műveleteket is) vagy határidős műveletek,

b) azonnali, vagy spot ügyletek, és határidős vagy termin ügyletek,

c) azonnali, vagy forward műveletek,

d) azonnali, vagy futures műveletek.

 

I.21.

Válassza ki a sorozat – értékpapírok jellemzőjét!

a) Az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket oszthatatlanul testesítik meg.

b) Az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több különböző részre osztva testesítik meg.

c) Az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos részre osztva testesítik meg.

d) Az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat részekre osztva, a kötelezettségeket egységes egészben testesítik meg.

 

I.22.

Válassza ki az angol-amerikai tőzsdék jellemzőjét!

a) Magánjogi jellegűek, általában kft. formában működnek.

b) Magánjogi jellegűek, általában rt. formájában működnek.

c) Közjogi jellegűek és alapvetően rt. formájában működnek.

d) Közjogi jellegűek, és költségvetési szervként működnek.

 

I.23.

Válassza ki a váltókezesre vonatkozó helyes megállapítást!

a) A váltóadósok speciális típusa, egyenes és megtérítési váltóadós is lehet.

b) Kötelezettsége mindig ahhoz igazodik, akiért a kezességet vállalta.

c) A váltó teljes összegére vagy annak meghatározott részére is vállalható.

d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

 

I.24.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A belső megtérülési ráta az a diszkontráta, amely mellett a nettó jelenérték negatív.

b) A pénzügyi piac tágabb értelemben mindazon szervezett és spontán piacok, ügyletek összessége, ahol pénzt közvetlenül cserélnek pénzre.

c) A költségvetési hiány kizárólag államkötvény kibocsátással finanszírozható.

d) A belföldi fizetési forgalomban okmányos inkasszó nem alkalmazható.

 

I.25.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A kereskedelmi hitel az üzletláncok által biztosított áruvásárlási hitel.

b) A határidős ügylet olyan adásvételi ügylet, amelynek során az adásvétel tárgya egy rögzített jövőbeli időpontban, előre megállapított áron cserél gazdát.

c) Passzív bankügylet esetén banknak követelése keletkezik a jegybankkal szemben.

d) A jövedelmezőségi indexnél az elfogadás határértéke a tőke alternatív költsége.

 

I.26.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Az államháztartási rendszer négy alrendszerrel rendelkezik.

b) Az általános kamatszint-emelkedés, a kötvények értékvesztéséhez, a kamatláb-csökkenés pedig a kötvények felértékelődéséhez vezet.

c) A devizacsekk beváltása kizárólag készpénzfizetés útján teljesíthető.

d) Az MI monetáris aggregátum az összes folyószámlapénz + egyéb banki betétek összessége.

 

I.27.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti.

b) Az óvadék a hitel személyi biztosítékának egyik fajtája.

c) A fiskális politika az árszínvonal védelmére irányuló kormányzati törekvés.

d) A nap ajánlat olyan tőzsdei megbízás, melyik az adott tőzsdenap végéig érvényes.

 

I.28.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A forgalomban lévő pénzt a jegybank teremti.

b) A jövedelmezőségi index számításánál az elfogadási határérték 0.

c) Az értékpapírok nyilvános kibocsátása aukcióval és jegyzési eljárás lefolytatásával is történhet.

d) Az állami támogatás kizárólag kamattámogatás formájában nyújtható.

 

I.29.

Válassza ki a közvetett finanszírozás jellemzőjét!

a) A megtakarítással rendelkezőknek a végső felhasználó kockázatát kell viselnie.

b) A megtakarítással rendelkezőknek a pénzügyi közvetítő kockázatát kell viselnie.

c) A megtakarítónak az üzleti bank kockázatát kell viselnie.

d) Közvetett finanszírozás esetében a megtakarítással rendelkező nem visel kockázatot.

 

I.30.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A váltóforgatmány a váltóra írt nyilatkozat, amellyel a váltóból eredő valamennyi jog átadására kerül.

b) Agresszív finanszírozási stratégia esetén a devizahitel felvétele nem célszerű.

c) A számlapénz és a virtuális pénz azonos gazdasági kategória.

d) Részvénytársaság nem bocsáthat ki hosszú lejáratú kötvényt.

 

 

I.31.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A készpénzfizetés csak a készpénz közvetlen átadásával teljesíthető.

b) A nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a befektető által megjelölt napon kell visszaváltani.

c) Valutaváltást kizárólag hitelintézetek végezhetnek.

d) Az osztalék nagyságát kizárólag az adózás előtti eredmény határozza meg.

 

I.32.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) A befektetési alapok kockázatporlasztás tesznek lehetővé.

b) Magyarországon visszaváltható részvény nem bocsátható ki.

c) A diszkontkincstárjegy fix kamatozású értékpapír.

d) A devizacsekk beváltása csak számlajóváírás útján teljesíthető.

 

I.33.

Válassza ki a kötvény kibocsátásának előnyét a kibocsátó szempontjából!

a) Az így szerzett tőke költsége előre meghatározott.

b) A kötvényes nem szólhat bele a cég irányításába.

c) A kamatot az adózás előtti eredményéből kell kifizetni.

d) Mindhárom előbbi tulajdonság a kötvény előnyei közé tartozik.

 

I.34.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) az értékpapír nyilvános kibocsátása az értékpapír első tőzsdei eladását jelenti

b) zártkörű értékpapír kibocsátás kizárólag értékpapír aukcióval történhet

c) zártkörű eladásnak minősül, ha a kibocsátandó értékpapírokat kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel

d) a „d” és a „c” megállapítás egyaránt helyes

 

I.35.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) a belső megtérülési ráta számításánál az elfogadási határérték zérus

b) a belső megtérülési ráta számításánál az elfogadási határérték 1,00

c) a belső megtérülési ráta számításánál az elfogadási határérték 2,00

d) a belső megtérülési rátánál az elfogadási határérték a tőke alternatív költsége

 

I.36.

Folytassa helyesen a mondatot!

Az opció belső értéke

a) az opció által elért hozadék teljes összege.

b) az opció lejártáig eltelt időszak alatt elérhető hozadék összege

c) az érvényesítési (küszöb) ár és a spot ár közti eltérés

d) mindig kisebb, mint az opciós díj.

 

I.37.

Válassza ki az értékpapír jegyzési eljárás lényegét!

a) a kibocsátás közbeni piacai igényfelmérése

b) a kibocsátás utáni piaci kereslet felmérése

c) a kibocsátás előtti piaci igények felmérése

d) a jegyzési eljárás csak devizák esetében értelmezhető

 

I.38.

Válassza ki a kamatozó részvény jellemzőjét!

a) a kibocsátó osztalékot nem fizet

b) kibocsátó osztalékot és kamatot minden esetben fizet

c) kamat akkor is jár, ha osztalékfizetésre nem kerül sor

d) a befektető eldöntheti, hogy kamatot vagy osztalékot kér

 

I.39.

Válassza ki a másodlagos piac jellemzőjét!

a) másodlagos piacon csak saját számlás kereskedés folytatható

b) másodlagos piacon csak megbízásos kereskedés folytatható

c) másodlagos piacon csak saját számlás és bizományi kereskedés is folytatható

d) mindhárom előbbi megállapítás egyaránt helytelen

 

I.40.

Válassza ki árfolyam-marge-ra vonatkozó megállapítást!

a) a vétel és az eladási árfolyam különbözete

b) a vételi és az eladási árfolyamok összege

c) a vételi és eladási árfolyam középárfolyamtól való szimmetrikus eltérése

d) a vételi és az eladási árfolyam középárfolyamtól való asszimmetrikus eltérése.

 

I.41.

Válassza ki a készfizető kezesség jellemzőjét!

a) a kezes követelheti, hogy a követelést kötelezetten hajtsák be.

b) a kezes követelheti, hogy a kamatokat a kötelezetten hajtsák be.

c) a kezes nem követelheti, hogy a követelést a kötelezettől hajtás be.

d) a kezes a követelés kifizetését bármikor megtagadhatja.

 

I.42.

Fejezze be helyesen a mondatot!

Az eladási opciónál

a) a jogosult az opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut opció kiírójának.

b) a jogosult a lejáratkor a kötési árfolyamon köteles eladni az opció tárgyát képező árut.

c) az opció kiírója nem köteles vásárolni a kötési árfolyamon.

d) az opció kiírója jogosult eladni a kötési árfolyamon.

 

I.43.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.

b) Az államkötvény kizárólag dematerializált úton állítható elő.

c) A kötvény névre szól, követelést megtestesítő értékpapír.

d) Magyar kibocsátó értékpapírjai csak az Európai Unióban hozhatók forgalomba.

 

I.44.

Válassza ki a helyes megállapítást!

a) Tőzsdei ügyletnek az az ügylet minősül, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

b) Opciós ügylet csak a tőzsdén jegyzett értékpapírra köthető.

c) Az értékpapírpiacon tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás.

d) Az államkötvények tőzsdei forgalmazása tilos.

 

I.45.

Válassza ki a törzsrészvény jellemzőjét!

a) A részvény legáltalánosabb, legelterjedtebb formája.

b) A részvényes anyagi felelőssége a befizetett tőke erejéig terjed.

c) A részvényes szavazati joga a névértékkel arányos.

d) Mindhárom előző magállapítás egyaránt helyes.

 

I.46.

Válassza ki az értékpapír jegyzési eljárás lényegét!

a) A kibocsátás közbeni piaci igényfelmérése.

b) A kibocsátás utáni piaci igényfelmérése.

c) A kibocsátás előtti piaci igényfelmérése.

d) A jegyzési eljárás csak a devizák esetében értelmezhető.

 

II. Értékpapírok, tőzsde – Igaz-hamis feladatok

 

II.1

Egy vállalat piaci értéke megegyezik az eszközeinek könyvszerinti értékével.

 Hamis. A vállalat érték az eszközeinek a piaci értékével egyezik meg.

 

II.2

A törzsrészvények névérték alatti árfolyamon is kibocsáthatók.

Az állítás Hamis, mert Magyarországon névérték alatt nem bocsátható ki részvény, a névérték alatti részvénykibocsátás semmis.

 

II.3

Fizetésképtelenség esetén az eszközök értékesítésével a tartozások kiegyenlíthetők.

Az állítás Hamis, mert fizetésképtelenség esetén a vállalkozás eszközeinek piaci értéke nem fedezi tartozásainak összegét.

 

II.4

Az arbitrázs kockázatmentes tőzsdei ügylet.

Igaz. Az arbitrázs azon ügyletek megnevezése, amelyek értékpapírok, devizák és kamatlábak esetében, nemzetközi vagy helyközi piacokon kialakuló, adott időpontban meglévő különbségek kihasználására szolgál. Kockázatmentes hozam kialakulását eredményezi.

 

II.5

A változó kamatozású kötvények névleges kamatlábát a kibocsátó bármelyik időpontban módosíthatja.

Az állítás hamis, a változókamatozású kötvényeknél a kamat-megállapítás módja és ideje rögzített, tehát a névleges kamatláb csak az előre ismert időpontban változhat.

 

II.6

A dematerializált formában kibocsátott értékpapírokat később nyomdai úton előállítani nem lehet.

Az állítás igaz, mert a dematerializált értékpapír csupán egy elektronikus jel formájában létezhet, nyomdai úton előállítani nem lehet.

 

II.7

A dealerek olyan szabad ügynökök, akik saját nevükben saját kockázatra kötnek ügyletet

Hamis. A dealerek saját kockázatukra más megbízásából kötnek ügyletet.

 

II.8

A részvényárfolyam emelkedését valószínűsítő befektetőnek vételi határidős ügyletet célszerű kötnie!

Az állítás igaz, mert árfolyam növekedés esetében a vételi határidős ügyletet kötő fél olcsóbban vásárolhatja meg a részvényt, mint az ügylet teljesítésekor érvényes promptpiaci árfolyam.

 

II.9

A brókerek olyan ügynökök, akik saját nevükben, saját kockázatra kötnek ügyletet

Hamis. Csak bizományosként jutalék ellenében kötnek ügyletet.

 

II.10.

A váltó a rövid lejáratú cégkölcsön írásba foglalása.

 Az állítás hamis, mert a váltó a kereskedelmi hitel okiratba foglalás, forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg.

 

II.11.

A forgatmányos az a váltóbirtokos, aki a váltóból eredő összes jogot harmadik személyre átruházza.

Hamis. A forgatmányos az az új váltóbirtokos akire a forgatmánnyal a váltóból eredő összes jogot átruházzák.

 

II.11.

A saját váltó olyan váltó, amelyben a váltó intézvényezettje/címzettje ígéretet tesz a kedvezményezettnek arra vonatkozóan, hogy a váltó összegét a megadott helyen és időben maga fizeti meg.

Hamis. A saját váltó olyan válta, amelyben a váltó kiállítója tesz ígéretet a kedvezményezettnek arra vonatkozóan, hogy a váltó összegét a megadott helyen és időben maga fizeti meg. A saját váltó egy egyenes fizetési ígéret.

 

II.12.

Az értékpapír csak az áruval kapcsolatos jogokat testesíti meg.

Hamis. Követeléssel, részesedéssel, és áruval kapcsolatos rendelkezési jogot is megtestesíthet.

 

II.13.

A spekulációs ügyletek elsődleges célja a profitszerzés.

Az állítás Igaz, mert a spekulánst csak az ár/árfolyam mozgásból eredő spekulációs nyereség motiválja.

 

II.14.

A határidős ügyletek jövőbeni spot árfolyamon kerülnek teljesítésre.

Az állítás hamis, mert a határidős ügylet olyan adásvételi ügylet, amelynek tárgya egy rögzített  jövőbeni időpontban, előre megállapított árfolyamon cserél gazdát.

 

II.15.

Az opciós díj a szerződéses árfolyamot csökkenti.

Az állítás hamis mert az opciós díj a vételi vagy eladási jog ára és az árfolyamba nem számít bele, ezért a szerződéses árat nem csökkenti.

 

II.16.

A legismertebb (tőzsdén jegyzett) cégek részvényeit blue chip részvényeknek is nevezik.

Igaz, mert ez az elnevezés minden tőzsdén a legismertebb cégek részvényeit illeti meg.

 

II.17.

A dematerializált részvény átruházása egyszerű átadással történik.

Hamis, mert a dematerializált részvény nem nyomdai előállítású, átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés-jóváírással történik.

 

II.18.

Az átváltoztatható kötvény lényege, hogy fix kamat helyett változó kamat is kérhető.

Hamis, mert az átváltoztatható kötvény olyan névre szóló értékpapír, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani.

 

II.19.

Az értékpapírok adagolt kibocsátása esetén az ellenértéket részletekben kifizethető befektető csak a kifizetett összegnek megfelelő névértékű értékpapír felett rendelkezhet.

Az állítás hamis, mert az adagolt kibocsátás a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos.

 

II.20.

A közraktárjegy adómentességet biztosító értékpapír.

Hamis, mert a közraktárjegy áru feletti jogot megtestesítő értékpapír.

 

II.21.

A kamatozó részvény tulajdonosát osztalék nem illeti meg.

Hamis, mert a kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is.

 

II.22.

A brókercégek saját számlás ügyletkötést folytatnak és közvetlenül kereskedhetnek a Budapesti Értéktőzsdén.

Hamis, mert a brókerek az ügyfelek megbízásából kötik az üzleteket, és csak tőzsdeügynökökön keresztül kereskedhetnek a Budapesti Értéktőzsdén.

 

II.23.

A dealerek olyan szabad ügynökök, akik csak saját nevükben, saját kockázatra kötnek ügyletet.

Az állítás hamis, mert saját kockázatra, és megbízásból is kötnek  ügyletet

 

II.24.

A kamatozó részvény tulajdonosát osztalék is meg illeti.

Az állítás igaz, mert a kamatozó részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is.

 

II.25.

Az arbitrázs kockázatmentes tőzsdei ügylet.

Az állítás igaz mert az ügyletkötő csak abban az esetben köt ügyletet, ha árfolyam, vagy kamatkülönbözet kihasználására van lehetősége. Egyidejűleg ad és vesz.

 

II.26.

A cash flow terv összeállításának legfőbb célja, hogy felmérjük a pénzeszközök állományának várható változását.

Az állítás hamis mert a  cash flow terv célja a képződő pénzjövedelmek és felhasználások  szembeállítása. Egyenlegként a pénzeszközök változása jelenik meg a terv végén, ez azonban csak a mérlegtervvel való egyeztetésre szolgál.

 

II.27.

Fizetési zavar esetén a rövidlejáratú hiteleket hosszúlejáratú tartozásokká kell átalakítani.

Az állítás hamis mert a forrásszerkezet ilyen irányú átrendezése a vállalkozás további eladósodásához vezetne.

 

II.28.

A dematerializált részvény átruházása egyszerű átadással történik.

Hamis, mert a dematerializált részvény nem nyomdai előállítású, átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés-jóváírással történik.

 

II.29.

A részvényárfolyam emelkedését valószínűsítő befektetőnek vételi határidős ügyletet célszerű kötnie!

Az állítás igaz, mert árfolyam növekedés esetében a vételi határidős ügyletet kötő fél olcsóbban vásárolhatja meg a részvényt, mint az ügylet teljesítésekor érvényes promptpiaci árfolyam.

 

II.30.

Az arbitrázs fedezeti céllal megkötött határidős ügylet.

Az állítás Hamis, mert a fedezeti célú ügylet a hedge.

 

II.31.

A vállalati kötvény részesedést megtestesítő értékpapír.

 Az állítás hamis, mert a kötvény kibocsátója idegen forrást vesz igénybe, amit vissza kell fizetnie, de nem ad tulajdonjogot.

 

II.32.

A rektazáradékkal ellátott váltót forgatni nem lehet.

Az állítás igaz, mert a „rekta” forgatási tilalmat jelent.

 

II.33.

A vállalati kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az állítás Igaz, mert a kötvény kibocsátója idegen forrást vesz igénybe, amit vissza kell fizetnie.

 

II.34.

A magyar pénzügyi piacon kizárólag a hazai magánbefektetők és intézményi befektetők képviseltetik magukat.

Az állítás hamis, mert a magyar pénzügyi piacon a hazai befektetők mellett külföldi intézményi- és kockázati tőkebefektetők is jelen vannak.

 

II.35.

A vállalkozások nem bocsáthatnak ki értékpapírt a tagsági jogokról.

Az állítás hamis, mert a részvénytársság részvényeket bocsáthat ki a tagsági jogokról.

 

II.36.

A tőzsdei limitáras vételi megbízás azt a legalacsonyabb árat adja meg, amelyen a befektető még hajlandó vásárolni.

Az állítás hamis, mert a tőzsdei limitáras vételi megbízás azt a legmagasabb árat adja meg, amelyen a befektető még hajlandó vásárolni

 

II.37.

A konvertálható kötvény lényege, hogy a tulajdonosa fix kamat helyett változó kamatot is kérhet.

 hamis

Indokolás: a tulajdonos meghatározott időszakon belül igényt tarthat a kötvény névértéken történő visszafizetésére, vagy a kötvény névértékét a vállalkozás részvényeire cserélheti.

 

II.38.

A határidős ügyletek jövőbeni spot árfolyamon kerülnek teljesítésre.

 hamis

Indoklás: a határidős ügylet olyan adásvételi ügylet, amelynek tárgya egy rögzített jövőbeni időpontban, szerződésben előre megállapított árfolyamon cserél gazdát.

 

II.39.

Az opciós díj a szerződéses árfolyamot csökkenti.

 hamis

Indoklás: az opciós díj a vételi vagy eladási jog ára, tehát nem képezi az árfolyam részét, ezért a szerződéses árat nem, míg az ügylet eredményét befolyásolja.

 

II.40.

Az arbitrázs fedezeti céllal megkötött határidős ügylet.

 hamis

Indokolás: a hedge ügylet a fedezeti célú ügylet, az arbitrázs kockázatmentes haszon.

 

III. Értékpapírok, tőzsde – Definíciók

 

III.1

Milyen két nagy csoportba sorolhatók lejáratukat tekintve a tőzsdei ügyletek?

– azonnali (promt), és

– határidős (termin) ügyletek

 

III.2

Fogalmazza meg röviden a következő gazdasági kategóriák lényegét! (6pont)

Forgalom

Értékpapír: az értékpapír valamely jogot, követelést tartalmazó olyan okirat vagy elektronikus adat (dematerializált értékpapír), amelynek jellegzetessége, hogy a jogot, követelést érvényesíteni, azzal rendezni, azt megterhelni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

Határidős ügylet: a határidős ügylet olyan adásvételi ügylet, amelynek során az adásvétel tárgya egy rögzített jövőbeli időpontban, előre megállapított áron cserél gazdát.

 

III.3

Mi az arbitrázsügylet lényege?

Arbitrázs: azon ügyletek megnevezése, amelyek értékpapírok, devizák és kamatlábak esetében, nemzetközi vagy helyközi piacokon kialakuló, adott időpontban meglévő különbségek kihasználására szolgál. Kockázatmentes hozam kialakulását eredményezi.

 

III.4

Eredetét tekintve milyen két alaptípusa van a váltónak?

– Saját váltó.

– Idegen váltó.

 

III.5

Mi a kötvénybefektetés legfontosabb kockázati tényezője?

Az általános kamatszint változás.

 

III.6

Ki a váltó ügyletekben a címzett?

Az idegen váltó főadósa, aki elfogadta a váltót kibocsátó fizetési felszólítását.

 

III.7

Mi a konvertálható kötvény?

Olyan névre szóló kötvény, amelyet a kibocsátás időpontjában alkalmassá tesznek a részvénnyé történő átalakításra.

 

III.8

Mi a pénztárjegy?

Pénztárjegy: Rövid lejáratú, a pénzintézetek által kibocsátott kötelezvény, amely fix kamatjövedelmet biztosít a befektetőnek. Az ún. állami pénztárjegy az állam időszakos pénzhiányának kiküszöbölését célozza, kötelezvény, kényszerforgalmazással felruházott.

 

III.9

Olvassa el figyelmesen és definiálja a kérdéses gazdasági kategóriákat!

Meghatározandó gazdasági kategóriák

Idegen váltó: a kibocsátó egy másik természetes vagy jogi személyt (címzett) felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére a feltüntetett összeget fizesse meg, feltételhez nem kötött módon. A címzettel szemben a kibocsátónak általában pénzkövetelése van.

Reálhozam: A nominális hozam diszkontálása révén – az inflációs hatások kiszűrésével – meghatározott, a tényleges vásárlóerő-növekedést kimutató hozam.

 

III.10.

Olvassa el figyelmesen és definiálja a kérdéses gazdasági kategóriákat!

Meghatározandó gazdasági kategóriák

Allokáció az értékpapírok jegyzési eljárása során: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, amely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről.

Idegen váltó: a kibocsátó egy másik természetes vagy jogi személyt (címzett) felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére a feltüntetett összeget fizesse meg, feltételhez nem kötött módon. A címzettel szemben a kibocsátónak általában pénzkövetelése van.

 

III.11.

Mi a fedezeti (hedge) ügylet?

Fedezeti ügylet: hedge ügylet, olyan ügylet, amely ellentranzakcióként jelenik meg a terminpiacon, hogy az árupiacon megvalósított tranzakciót biztosítsák.

 

III.12.

Ki a dealer (a befektetési piacon)?

A dealer megbízás alapján és saját számlára is dolgozó szabad ügynök.

 

III.13.

Hogyan csoportosíthatók a tőzsdék jogállásuk szerint?

– angol-amerikai, vagy

– az európai (kontinentális) típusba tartoznak.

 

III.14.

Mi a határidős (termin) ügyletek lényege?                                                     

Olyan vételi és eladási szerződések, amelyeknél a kölcsönös teljesítések nem azonnal, hanem későbbi időpontban történnek (szándékoltan eltérített az ügyletkötés és a teljesítés időpontja).

 

III.15.

Milyen intézményeken keresztül történik a megtakarítások ideiglenes újraelosztása?

Legalább négyet soroljon fel!

– Értékpapír kereskedők,

– Befektetési alapok,

– Biztosítók,

– Nyugdíjalapok, finanszírozó társaságok,

– Takarékpénztárak,

– Kereskedelmi bankok.

 

III.16.

Melyek a vagyoni jog megjelenési formái a részvény esetén?

A vagyoni jog megjelenési formái:

– osztalékra való jogosultság,

– likvidációs hányadra való jogosultság,

– elővételi jog.

 

III.17.

Mit jelent az értékpapír zártkörű kibocsátása?

A zártkörű forgalomba hozatal esetén  az értékpapírt kizárólag egyedileg előre meghatározott  befektetők számára ajánlják fel, a befektető előzetes szándéknyilatkozata alapján

 

III.18.

Mi az értékpapír?

Az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.

 

III.19.

Milyen opció típusok különböztethetők meg az opcióban foglalt jog alapján?

– Vételi opció és

– Eladási opció.

 

III.20.

Milyen típusait különböztethetjük meg a váltóknak esedékességük szerint?

– Megtekintésre szóló (bemutatáskor esedékes) és

– megtekintés után bizonyos időre szóló,

– kelet után bizonyos időre szóló, valamint

– határozott napra szóló váltók.

 

III.21.

Ki a váltóügyletekben a főadós?

Saját váltó esetében a váltó kiállítója, idegen váltó esetében a váltó címzettje.

 

III.22.

Mi az engedményezés (cedálás)?                                                              

Olyan jogcselekmény, amellyel a jogosult a követelését szerződéssel másra átruházza.

 

III.23.

Mi a rekta-záradék?

A váltóra felvezetett forgatást tiltó záradék.

 

III.24.

Soroljon fel a váltó törvényes kellékei közül hatot!

– A váltó szó az okirat szövegében.

– Határozott pénzösszeg fizetésére szóló meghagyás.

– A kedvezményezett neve.

– A címzett neve.

– Az esedékesség megjelölése,

– A fizetési hely megjelölése.

– A váltó kiállítási helyének és napjának a megjelölése.

– A kiállító (kibocsátó) aláírása.

 

IV. Értékpapírok, tőzsde – Mit jelent?

 

IV.1.

Egy részvényre jutó nyereség  (EPS):

A törzsrészvények hozamnövekedésének becsléséhez szükséges mutató.

Egy részvényre jutó nyereség  (EPS) = Adózott nyereség /Törzsrészvények száma

 

IV.2.

Az alábbi táblázatban pénzügyi fogalmak értelmezését olvashatja. Írja a táblázat üres cellájába az értelmezett fogalom megnevezését!

 

Fogalom	Definíció
Diverzifikáció	A portfólió (befektetések és megtakarítások) összetételének tudatos megosztása, a portfólió kockázatának csökkentése érdekében.
Forward ügylet	Tőzsdén kívüli határidős ügylet.
Opciós ügylet	Olyan határidős gazdasági szerződés, mely során a jogosult egyoldalú nyilatkozatával létrehozza a felek közötti adásvételt.

 

 V. Értékpapírok, tőzsde – Kiegészítés

 

V.1.

A záloglevél viszonylag … alacsony… kockázatú értékpapír.

 

V.2.

Közgazdasági tartalmát tekintve az értékpapír … vagyonnal kapcsolatos jogot … megtestesítő okirat, vagy számlán megjelenő összeg, illetve … elektronikus … jel.

 

V.3.

A saját váltónak két szereplője van a … kiállító… és a … kedvezményezett…

 

V.4.

Óvadékul szolgálhat … pénz…  , … takarékbetétkönyv…, vagy …értékpapír…

 

V.5.

A  … záloglevél … ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg  telekkönyvi bejegyzés útján.

 

V.6.

A … kötvény … hitelviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír.

 

V.7.

A  … határidős … ügyletek olyan  vételi és eladási szerződések amelyeknél a kölcsönös teljesítés nem azonnal, hanem  későbbi időpontban történik.

 

V.8.

A váltó gazdasági szerepét tekintve… fizetési … eszköz, … hitel … eszköz, … biztosíték … eszköz .

 

V.9.

A… törzsrészvény … a részvények alapfajtája.

 

VI. Értékpapírok, tőzsde – Rendszerezés

 

VI.1.

Az alábbi jellemzők a váltó és a csekk összehasonlítására szolgálnak.

a) Tőzsdén nem forgalmazható értékpapír.

b) Hitelviszonyt testesít meg.

c) Használatához fedezeti számla nyitására van szükség.

d) Készpénzkímélő fizetési eszköz.

e) Befektetési eszköz funkciója is van.

f) Eredetét tekintve lehet saját és idegen.

g) Egyik sajátos változata a „REKTA”.

h) Lejárati ideje belföldön általában 8 nap.

i) Az okiraton „Címzett” jelölhető meg.

j) Rövidlejáratú.

k) Egyik sajátos változata készpénz nélküli fizetési eszköznek minősül.

l) Formai kellékei szigorúan kötöttek.

Váltó:	b) e) f) g) i)
Csekk:	c) d) h) k)
Mindkettő:	a) j) l)

 

VI.2.

Az alábbi jellemzők a határidős ügyletek összehasonlítására szolgálnak.

a) a felek megállapodnak a jelenben, a teljesítés a jövőben történik,

b) kockázatmegosztást tesznek lehetővé,

c) tőzsdén kívüli határidős ügylet,

d) nagyságrendje és lejárata az ügyfél igényéhez igazodik,

e) bármilyen lejáratra köthető,

f) tőzsdei adásvételi szerződés,

g) az ügylet bonyolítása a központi elszámolóházon keresztül történik,

h) jelentős hányaduk a vállalatok és számlavezető bankjuk között jön létre,

i) naponként történik az elszámolás,

j) az ügyleteknek csak alacsony százaléka teljesül ténylegesen,

k) a pozíció zárása egy ellenügylet kötésével megoldható,

l) az ügyleteket időtartamra kötik.

Forward	c,d,e,h,l
Futures	f,g,i,j,
Mindkettő	a,b,k,

 

VI.3.

Írja az értékpapírok jellemzőinek betűjelét a megfelelő rovatba!

a) Az alapjogviszonya árura vonatkozó tulajdonjog.

b) Két egymással összefüggő, de egymástól elválasztható részből áll.

c) A két rész átruházása forgatással történik.

d) Hosszú lejáratú, átruházható értékpapír.

e) Lényegét tekintve az értékpapír tulajdonosa kölcsönt nyújt egy ingatlan tulajdonosának.

f) Az egyik legbiztonságosabb befektetési forma.

g) Rendes fedezete az adott típusú hitelből eredő tőkekövetelés és az arra járó kamat.

h) A zálogjegy önmagában a rajta szereplő pénzkövetelést testesíti meg.

Közraktárjegy	a, b,c,h,
Jelzáloglevél	d,e,f, g,

 

VI.4.

Írja a kipontozott helyre, hogy a határidős ügyletek mely típusára jellemzőek az alábbiak                                                                                                      

Egyszerre kötnek meg legalább két, egymással ellentétes ügyletet, kockázatsemlegesek.

…arbitrázs…

 

Az ügyletkötők más ügyleteik keretében kalkulált hasznuk lefedezését, illetve annak realizálását akarják biztosítani.

…hedge … (fedezeti ügylet)…….

 

Egy termék feletti  rendelkezési jog  adásvételére köttetik meg az ügylet.

…opciós ügylet…

 

VI.5.

Írja az értékpapírok jellemzőinek betűjelét a megfelelő rovatba!

a) Részesedést megtestesítő értékpapír.

b) Szavazati jog gyakorlására jogosít.

c) Klasszikus formájában fix kamatozású.

d) Visszahívható változata is létezik.

e) Lehet változó kamatozású is.

f) Elsőbbségi változata is van.

g) Diszkont változata is létezik.

h) Tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg.

Részvény:	a, b, d, f, h,
Kötvény	c, e, g