Az exporthoz kapcsolódó fuvarozás mentessége

 

Az exporthoz kapcsolódó fuvarozás mentessége és az ahhoz kapcsolódó felelősségi viszonyok az alábbiak szerint alakulnak.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 102.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása – a 85. $ (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével – abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja (továbbiakban export).

Az exporthoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatás az idézett jogszabályhelyben foglaltak teljesülése esetén kezelhető adómentesként, de figyelemmel kell lenni arra, hogy 2019. január 1-jétől a termékexportot kísérő fuvar adómentességének az is feltétele, hogy közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, akihez az alapügylet (export) adómentessége köthető. (Áfa tv. 102. § (3) bekezdése)

A fuvarozási szolgáltatás nem minősül tehát adómentesnek, ha nem közvetlenül annak a személynek vagy szervezetnek nyújtják amely megvalósítja a termékexportot, illetve akkor sem, ha kiléptető hatóság nem igazolja a kiléptetést, vagy esetleg hamis vagy valótlan az igazolás.

Az exporthoz kapcsolódó szolgáltatás adómentessége nem a szolgáltatás igénybevevőjének a Közösség területéről való kiléptetéséről szóló nyilatkozatán alapszik, hanem hogy ténylegesen megvalósul-e az, vagyis az adómentesség fennállásának feltételeit kell bizonyítania a szolgáltatás nyújtójaként. Következésképpen a szolgáltatásnyújtójának rendelkeznie kell olyan dokumentumokkal, amelyekkel bizonyítja a közvetlenül a kiléptető részére történő szolgáltatás nyújtást illetve magának a kiléptetésnek a tényét. Erre alkalmas lehet például a kiléptető hatóság által kiadott igazolás, annak másolata.

Az áfatörvény ugyan nem ír elő olyan kötelezettséget, mely alapján a szolgáltatás igénybevevője köteles volna az adómentesség feltételeinek bizonyítását megalapozó iratokat átadni, azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 1:3§ (1) bekezdésében rögzített, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének alapelvének megfelelő, kölcsönös együttműködési kötelezettség alapján levezethető, hogy az igénybevevőnek van ilyen jogszabályban rögzített kötelezettsége. Ennek érvényesítésére végső soron bírósági úton is van lehetőség, tehát ezen elvek megsértéséből származó kárát a szolgáltatás nyújtója ilyen módon is érvényesítheti.

Az áfatörvény tehát nem terheli át a vevőre az adó megfizetéséért való felelősséget, ha az a Közösség területéről való kiléptetéséről a valósággal ellentétes nyilatkozatot tesz, esetlegesen hamis vagy valótlan tartalmú igazolásokat ad át, azonban a Ptk-ban foglalt előzőekben jelzett jogelvek alapján érvényesítheti a szolgáltatásnyújtó a jogellenes magatartásból eredő kárát. Ugyanakkor a jogszabályban megállapított feltételek fennállásának hiányában adómentesként kezelt szolgáltatást terhelő áfát a szolgáltatásnyújtója köteles megfizetni.

 

2023.11.22