Közösségi beszerzés esetén a késedelmesen érkező számlák áfalevonási joga 
Közösségi beszerzés esetén a késedelmesen érkező számlák áfalevonási joga különösen fontos kérdés azokban az esetekben, amikor a számla csak évekkel az ügylet teljesítése után érkezik meg az adóalanyhoz.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2026. március 12-én hozott ítéletet az Aptiv Services Hungary Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti jogvitában, a közösségi beszerzés esetén a késedelmesen érkező számlák áfalevonási jogáról (C-521/24. sz. ügy)
A döntés alapvető fontosságú az adóalanyok számára a Közösségen belüli termékbeszerzésekhez kapcsolódó adólevonási jog gyakorlása tekintetében, különösen akkor, ha a számlák jelentős késéssel állnak rendelkezésre.
A jogvita háttere az volt, hogy az Aptiv Services Hungary Kft. 2016 és 2018 között hajtott végre Közösségen belüli termékbeszerzéseket, azonban az eladóktól a szükséges számlákat csak évekkel később, 2021-ben kapta meg. A társaság a számlák kézhezvételét követően, a 2021-es adómegállapítási időszakban gyakorolta adólevonási jogát.
A magyar adóhatóság elutasította az adólevonást, arra hivatkozva, hogy a levonási jogot kizárólag a beszerzések eredeti évére vonatkozó önellenőrzéssel lehetett volna érvényesíteni. Mivel azonban a 2016-os évre és 2017 egy részére vonatkozóan az önellenőrzési határidő a nemzeti jogszabályok szerint már lejárt, az adóhatóság álláspontja szerint a levonási jog ezen időszakokra véglegesen elenyészett.
Az EUB ítéletében kimondta, hogy a héairányelvvel, valamint az adósemlegesség, az arányosság és a tényleges érvényesülés elvével ellentétes az olyan nemzeti gyakorlat, amely megtagadja az adólevonást ilyen körülmények között.
A Bíróság érvelésének központi eleme az adósemlegesség elve, amely biztosítja, hogy az adóalanyok mentesüljenek a gazdasági tevékenységük során felmerülő héa-terhek alól. Ennek keretében a döntés rögzíti, hogy bár az adólevonási jog már a termékbeszerzéskor keletkezik, annak tényleges gyakorlása főszabály szerint csak attól az időponttól lehetséges, amikor az adóalany rendelkezik a megfelelő számlával.
Ehhez kapcsolódik a tényleges érvényesülés elve, amely megköveteli, hogy a nemzeti eljárási szabályok ne tegyék gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogok gyakorlását. Amennyiben a hazai szabályozás – például az önellenőrzési határidők lejárta miatt – véglegesen elzárja az adózót a levonástól egy olyan időszakban, amikor önhibáján kívül még nem is volt birtokában a számla, akkor sérül ez az elv, mivel a jogérvényesítés kivitelezhetetlenné válik.
2026.03.20
#EUB #áfa #áfalevonásijog #közösségenbelülitermékbeszerzés #önellenőrzés #NAV #uniósjog #számla

