A pénz teremtése feladatok megoldással

A pénz teremtése feladatok 

 

I. A pénz teremtése – kiválasztásos feladatok

 

I.1.

A hitelintézeti készpénzállomány és  a tartalékok együttes összegét

1. szűken értelmezett (M1) pénznek nevezzük
2. tágan értelmezett pénznek (M2) nevezzük
3. monetáris bázisnak (MB) nevezzük
4. mindhárom válasz egyaránt helytelen, nincs ilyen aggregátum

 

I.2.

A monetáris bázis

1. A készpénzállomány és a hitelintézeti tartalékok együttes összege
2. Megegyezik a gazdaságban forgalomban lévő készpénz összegével
3. Megegyezik a gazdaságban elhelyezett látra szóló betétek és a kötelező tartalékok összegével
4. A jegybank aranytartaléka

 

I.3

Hogyan változik a pénzmultiplikátor, ha nő a kötelező tartalékráta?

a.) Nő

b.) Csökken

c.) Nem változik

 

I.4.

Válassza ki a pénzzel kapcsolatos helyes megállapítást!

• a pénz az egyetlen jószág, amely bármi másra elcserélhető
• a pénz lényeges tulajdonsága, hogy egységes és oszthatatlan
• mindent el lehet cserélni pénzre, de a pénzt nem lehet bármire
• a pénz nélküli gazdaságot klíring gazdaságnak nevezik

 

I.5.

Válassza ki a pénz jellemzőjét!

• információs közvetítő
• a pénz a gazdaság legismertebb számbavételi eszköze
• az árarányok kifejezésével megkönnyíti a csere lebonyolítását
• mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes

 

I.6.

Függetlenül attól, hogy a bankrendszer egyszintű vagy kétszintű, a jegybank, illetve a kereskedelmi bank pénzt teremthet

• kötvények kibocsátásával,
• devizák eladásával,
• hitelnyújtással és külföldi fizetőeszköz vásárlással,
• saját részvények eladásával.

 

I.7.

Válassza ki M1 monetáris aggregátum összetevőit!

1. M1= hitelintézeten kívüli készpénz + látra szóló betét
2. M1= összes folyószámlapénz + egyéb banki betét
3. M1= monetáris bázis + folyószámlapénz
4. M1= monetáris bázis + készpénzállomány

 

I.8.

Válassza ki a pénz fizetési eszköz funkciójának lényegét!

1. ebben a funkciójában a pénz segíti az adósságok rendezését
2. ebben a funkciójában a pénz megmutatja a vásárlóerejét
3. ebben a funkciójában a pénz vagyonfelhalmozást tesz lehetővé
4. ebben a funkciójában a pénz segíti az árucsere lebonyolítását

 

I.9.

Válassza ki a pénzügyi multiplikátor meghatározását!

1. a bankrendszerbe kerülő egységnyi pénz megtöbbszöröződése
2. a pénzmennyiség megnövekedése által gerjedő inflációs hatás
3. az árfolyamváltozás alapján módosul a devizabetét követelés
4. a likviditási tartalék módosulásával megnő a hitelnyújtási lehetőség

 

I.10.

Válassza ki a helyes megállapítást!

1. A pénz és a fizetőeszköz azonos gazdasági kategória.
2. Az egészségpénztári kártya készpénzfelvételre is alkalmas technikai eszköz.
3. A számlapénz olyan bankpasszíva, amellyel fizetni lehet.
4. Az Erzsébet-utalvány készpénz helyettesítő fizetési eszköz.

 

I.11.

Függetlenül attól, hogy a bankrendszer egyszintű vagy kétszintű, a jegybank, illetve a kereskedelmi bank pénzt teremthet.

1. kötvények kibocsátásával;
2. devizák eladásával;
3. hitelnyújtással és külföldi fizetőeszköz vásárlással;
4. saját részvények eladásával.

 

I.12.

Válassza ki, hogy az alábbi pénzek közül melyik nem minősül törvényes fizetési eszköznek!

1. Húszezer forintos bankjegy.
2. Az euró bankjegyek.
3. A Bitcoin.
4. Mindhárom pénz törvényes fizetőeszköznek minősül.

 

II. A pénz teremtése – igaz/hamis feladatok

 

II.1.

A termelő vállalkozás részére folyósított beruházási hitel pénzteremtésnek minősül.

Az állítás Hamis, mert a beruházási hitel a banki források terhére is nyújthat, és ebben az esetben újraelosztó hitelnek minősül.

 

II.2.

A becsült, illetve a tényleges inflációs ráta ismeretében a reálkamatlábat úgy számoljuk ki, hogy a nominális kamatlábat osztjuk az inflációs rátával.

Az állítás Hamis. A képlet: 1+reál = (1+nominál)/(1+inflációs ráta)

 

II.3.

A modern pénznek, keletkezését tekintve két formáját tudjuk  megkülönböztetni, a készpénzt és a számlapénzt.

Az állítás Hamis, mert a fenti csoportosítás nem a keletkezésre, hanem az anyagi mivoltra utal.

 

III. A pénz teremtése – definíciók

 

III.1.

Mi tartozik a monetáris bázisnak nevezett pénzaggregátum (szokásos jelölése Mo) körébe?

A monetáris bázis, amely a gazdasági szereplőknél lévő készpénz és a kereskedelmi bankok által a jegybanknál
vezetett számlájukon elhelyezett tartalék összege

 

III.2.

Mi tartozik a szűken értelmezett pénzaggregátum (szokásos jelölése M1) körébe

A szűken értelmezett pénzen (M1-narrow money) a készpénz és a látra szóló betétek együttes összegét értjük.

 

III.3.

Mi tartozik a tágabban értelmezett pénztömeg (szokásos jelölése M2) körébe?

A tágan értelmezett pénzen (M2 – broad money) a készpénz és a látra szóló betétek és a határidős betétek együttes összegé értjük. t a szűken értelmezett pénz fogalmába tartozó pénzt és a határidős betétek együttes összegét érti. M1+határidős betétek.

 

III.4.

Mi a barter ügylet?

Csereügylet. Pénzmozgás nélkül, vagy részben pénzmozgás nélkül termékek szolgáltatások követelések, jogok stb. cseréje.

 

V. A pénz teremtése – Kiegészítés

 

V.1.       

A pénzmultiplikátor a jegybankpénz és a kereskedelmi bankok által teremthető …………..…….. közötti mennyiségi összefüggést fejezi ki.

A pénzmultiplikátor a jegybankpénz és a kereskedelmi bankok által teremthető …pénztömeg….. közötti mennyiségi összefüggést fejezi ki.