A társas vállalkozás tagjának jogállása

I.

A társas vállalkozás tagjának jogállása vizsgálata során a polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban Ptk.) rendelkezéseiből kell kiindulni. A Ptk. szabályozása szerint a gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. (Ptk 3:88(1))

A társas vállalkozás kifejezést a szociális hozzájárulási adó rendszere gyűjtőfogalomként használja. A Ptk. szerinti gazdasági társaságok kkt., bt., kft, mellett a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtó iroda, valamint az egyéni cég és társas vállalkozásnak minősül.

A részvénytársaság a szocho törvény alkalmazásában nem minősül társas vállalkozásnak.

 

A társas vállalkozás tagja esetében a vezető tisztség és az ezen felül végzett tevékenység egymástól elkülönül, ezért különbséget kell tenni aszerint is hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem. A Ptk. főszabály szerint úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a társaság ügyvezetését.

 

II. Ügyvezetés megbízásban

A társas vállalkozás tagjának jogállása meghatározása során a megbízási jogviszonyban álló ügyvezető esetén a Ptk.-t és a 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) egyaránt alkalmazni kell.

A megbízási jogviszony esetén az első kérdés az, hogy az ügyvezetést tag vagy nem tag látja-e el.

 

II.1. A tagként megbízásban ellátott ügyvezetés

A társadalombiztosítási rendelkezések alapján, ha a bt., kkt., és kft. természetes személy tagja az ügyvezetést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül. Tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá.

Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésére tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni.

Tehát ebben esetben olyan többes jogviszony jön létre, amelyben a tagsági jogviszony alapozza meg a társas vállalkozói jogviszonyt, míg az ügyvezetésre a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

Azaz ügyvezetőként akkor lesz biztosított, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és az ügyvezető a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

Viszont társas vállalkozóként az alábbi járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége keletkezik: (amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak):

• 18,5 százalék tb-járulékfizetés, amelynek minimális alapja havonta legalább a minimálbér, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum.
• A társas vállalkozás által fizetendő 13 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka.

A minimális alapok szerinti tb-közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el.

Abban az esetben, ha a tag jövedelme a fenti minimális alapot meghaladja, akkor az a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll vagy egyéb jogviszonyban végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége.

 

II.2. Tagként munkaviszonyban ellátott ügyvezetés

A társas vállalkozás tagjának jogállása meghatározás során a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munka törvénykönyvét (2012. évi I. törvényt) és a Tbj. törvényt (2019. évi CXXII. törvényt) is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát, akkor a munkaviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet.

Az ügyvezető munkabéréből levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó; 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. (kivéve ha saját jogú nyugdíjas az ügyvezető)

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

Amennyiben a feltételek adottak, munkaviszony esetén a munkáltató szocho kedvezményekkel is élhet.

 

Ha az ügyvezetői feladatok elláthatók részmunkaidőben, akkor a minimálisan fizetendő bér is arányosítható a részmunkaidőhöz. De ilyenkor figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a társadalombiztosítási járulék minimális alap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka

A Tbj. alapján minimálbér 30 százaléka utáni fizetési kötelezettségnél a minimálbért, és nem a garantált bérminimumot kell alapul venni. Ez azt jelenti, hogy 2023. január 1-jétől havonta legalább bruttó 69 600 forintból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és szintén legalább bruttó 69 600 forint után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

 

Ha a részmunkaidőben dolgozó ügyvezető bére a járulékfizetési alsó határt nem éri el, akkor a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a minimális alap közötti különbözetre a munkáltatónak kell megfizetni a járulékot. De ha ha ez az ügyvezető társadalombiztosítási ellátást kap – pl. táppénzt kap–, akkor úgy kell tekinteni az ellátás kiszámítása során, mintha a teljes minimális alapot az ügyvezető fizette volna meg.

Bizonyos esetekben nem kell a 30%-os minimális alapot alkalmazni (pl., ha a munkaviszonyban álló ügyvezető csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, stb. részesül; vagy köznevelési intézményben, szakképző intézményben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali képzésen tanul)

 

A társas vállalkozás tagja a vezető tisztségviselői viszonyt tehát társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyban vagy társas vállalkozói jogviszonyban illetve választott tisztségviselői jogviszonyban láthatja el.

 

Ha a vezető tisztségviselő a tagok közül kerül ki, mindig minősíteni kell, hogy a tag kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát-e el, vagy a társaságban egyidejűleg egyéb tevékenységet is végez-e. Ha a tag a vezető tisztségekben felüli tevékenységet is folytat a társaságban, akkor jelentősége van annak, hogy azt milyen jogviszonyban teszi.

 

Példa

A társas vállalkozásban a tag megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetést. a megbízási díj havi összege 400 ezer forint. A tag a társaságban más tevékenységet nem folytat. Társadalombiztosítási szempontból az ügyvezető társas vállalkozónak minősül, a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét pedig a különös szabályok szerint kell teljesítenie. de a példában mivel a megbízási díj összege magasabb mint a minimálbér 112,5 százaléka, ezért a szociális hozzájárulási adót a 400 ezer forint után kell megfizetni.

 

A társas vállalkozóvá történő átminősítését nem befolyásolja hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll, egyéb jogviszonyban végez munkát és/vagy nappali tagozaton közép-vagy felsőfokú tanulmányokat folytat. Ezeknek a körülményeknek -melyek a társas vállalkozóvá történő minősítést nem érintik- kizárólag a járulék-és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség szempontjából lényegesek.

 

Példa

A megbízási jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat ellátó tag heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó jogviszonnyal rendelkezik. a biztosítási kötelezettség elbírálását a munkaviszonya nem érinti, az ügyvezetés szempontjából társas vállalkozónak minősül.

A járulékot és a szociális hozzájárulási adót azonban a harminchat órás munkaviszonyára tekintettel csak a ténylegesen, e tevékenységből származó jövedelem után kell megfizetni. tehát nincsen minimum járulék, illetve adóalap.

 

III.

Nem tagként ellátott ügyvezetés

Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor megbízásban ellátott vezetői tisztségviselés esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha járulékalapot képező díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Az ügyvezető tevékenységért járó díjazás –az Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti szja-előleg számításánál figyelembe vett összeg – alapján kell megfizetni a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

A megbízó, azaz a társas vállalkozás, a fenti alap után 13 százalék szociális hozzájárulási  adót fizet.

Ha a megbízásban személyesen munkát végző ügyvezető járulékalapot képező megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ilyenkor társadalombiztosítási járulékot nem kell vonni, viszont a 13 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni (kivéve az ingyenes megbízást)

 

2023.03.06