Áfa megosztás, áfa arányosítás

 

Az áfa megosztás, áfa arányosítás témájában az áfa törvény 123.§(1) azt mondja ki, hogy az adólevonási jog csak olyan mértékben illeti meg az adóalanyt, amilyen mértékben az adott beszerzés, igénybevett szolgáltatás az adóalany adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Tehát ha az adott beszerzés teljes egészében az áfa köteles tevékenységét szolgálja, akkor a beszerzés teljes áfája főszabályként levonható; ha egyáltalán nem szolgálja az áfaköteles tevékenységét akkor nem vonható le; ha pedig csak részben szolgálja, úgy annak csak az arányos része vonható le. Ez az áfa megosztás, áfa arányosítás.

Ha az adóalany adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, az ehhez történő beszerzéseit tételesen el kell különítenie. (Áfa tv. 123.§(2))

Tehát főszabályként meg kell határoznia az adóalanynak, hogy az adott beszerzésből lesz-e áfás bevétele vagy sem.

Ha a tételes elkülönítés nem lehetséges, az előzetesen felszámított áfát meg kell osztani levonható és le nem vonható részre (az áfát arányosítani kell), úgy, hogy az adólevonásra jogosító tevékenységnek betudható rész erejéig váljon csak levonhatóvá. (Áfa tv. 123.§(3))

Megosztási módszerek:

• Életszerű megosztási alapokkal: pl. a területaránnyal (pl. m2), térfogataránnyal (pl. m3), távolságaránnyal (km), létszám aránnyal (fő), stb.
• Ha az adóalany nem tud (vagy nem akar) hozzárendelni tevékenységéhez ilyen megosztást, úgy az előzetesen felszámított áfa megosztását az áfatörvény 5. számú mellékletében kínált bevételarányos módszer segítségével köteles meghatározni.

Az Európai bíróság gyakorlata alapján azt a módszert kell alkalmazni amelyik pontosabban határozza meg az előző szabályok szerinti levonható áfát.

A levonási hányados  egy egyszerű megoszlási viszonyszám (rész osztva az egésszel) amely az Áfa tv. 5. számú mellékletében található.

A hányados számlálójában az alábbiak szerepelnek:

[Adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke –beleértve az ezekhez kapcsolódó előlegeket- (adó nélkül, éves szinten)]

A levonási hányados nevezőjében az alábbiak szerepelnek:

[Számláló + Adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke –beleértve az ezekhez kapcsolódó előlegeket- (adó nélkül, éves szinten)]

A levonási hányados segítségével az alábbiak szerint kell a levonható adót meghatározni:

Levonható adó= arányosítással megosztandó adó* levonási hányados

Példa:

• levonásra jogosító bevétel:80
• levonásra nem jogosító bevétel:20
• arányosítással megosztandó adó 60 (ennyit nem tudunk az Áfa tv. 123.§-a szerint elkülöníteni)

Megoldás:

Levonási hányados=80/100=0,8;

Levonható adó= 60*0,8=48

 

Az áfa törvény a levonási hányad számlálójában és a nevezőjében szereplő bizonyos tételeket külön szabályoz  az alábbiak szerint:

1. tárgyi eszköz értékesítés, melyet korábban saját vállalkozásában használt: a levonási hányadban sehol nem kell szerepeltetni
2. Az eseti jelleggel* történő értékesítés; a meghatározott sajátos jellegére mentes 86.§ (1) a)-g) tevékenységeknek (biztosítás, hitelügylet, törvényes fizetőeszközzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, tulajdoni jogviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, portfóliókezelés) szintén nem kell szerepelnie a képletben.
3. Az eseti jelleggel* történő ingatlan értékesítés, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásnak sem kell szerepelnie a képletben.
4. Ha az adózó árat közvetlenül nem befolyásoló támogatást kap azt csak a nevezőben kell szerepeltetni.

*Az eseti a törvény szóhasználatában azt jelenti, hogy ebből a tevékenységből származó ellenérték adó nélküli összegének részaránya nem haladja meg a levonási hányados nevezőjének (adólevonásra jogosító+adólevonásra nem jogosító tevékenységek) 10%-át. Nem lehet eseti jelleg, ha valamely adóalany a tevékenységet engedéllyel végzi vagy végezhetné.

A levonási hányados év közbeni számítására két módszer létezik:

• Tárgyévet megelőző évre vonatkozó végleges levonási hányadost alkalmazza az adózó egész évben és az adott évről beadott utolsó áfa bevallásában korrigál az adott évi tényleges levonási hányadosra.
• Az adóalany a tárgyévi göngyölített adatokkal számol. Ez folyamatos, automatikus korrekciót biztosít, tehát az adózó pontosan annyi áfát helyez levonásba a bevallásaiban amennyit időszakról időszakra az áfás bevételei alapján levonásba helyezhet.

A göngyölítéses módszer alkalmazásához itt egy példa:

áfa göngyölítés

2022.10.16