Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók feladatok
Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók – kiválasztásos feladatok
I.1.
A működési tőkeáttétel
a) a vállalkozás saját és idegen tőkéjének arányát fejezi ki
b) az árbevétel ingadozásának az adózás és a kamatfizetés előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja
c) a beruházások idegen tőkével való finanszírozására utal
d) mindhárom megállapítás egyaránt helytelen
I.2.
A ROE mutató
a) a saját tőkére jutó adózott/adózatlan nyereséget fejezi ki
b) az eszközállományra jutó adózott/adózatlan nyereséget fejezi ki
c) a befektetett eszközökre jutó adózott/adózatlan nyereséget fejezi ki
d) az idegen tőke költségének alakulására utal.
I.3.
A nettó forgótőke
a) a vállalat eszközeinek és forrásainak különbsége
b) a vállalat teljes tőkeösszege, függetlenül attól, hogy a nyilvántartásokban hol szerepel
c) a válllalat forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak különbözete
d) az összes forrás és az idegen forrás különbözete
I.4.
Miről tájékoztat a BCR1 mutató?
a.) Arról, hogy beruházás egyszeri ráfordításának jelenértéke hogyan térül meg a
beruházásnak tulajdonítható jövőbeni eredmény jelen időpontra diszkontált értékéből.
b.) Arról, hogy a beruházás egyszeri és folyamatos ráfordításainak jelenértéke megtérül-e a bevételek jelenértékéből.
c.) Az egyszeri ráfordítások megtérülési idejéről.
I.5.
Válassza ki a rentabilitás elvét!
a) Olyan tőkefajtákat kell megszerezni, amelyek együttes tőkeköltsége elviselhető.
b) Olyan tőkefajtákat kell megszerezni, amelyek hozama minimális.
c) Olyan tőkefajtákat kell megszerezni, amelyek tőkeköltsége minimális.
d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.
I.6.
A nettó forgótőke
a) a befektetett eszközök és a forgóeszközök könyvszerinti értékének különbözete.
b) a saját tőke és az idegen tőke könyvszerinti értékének a különbözete.
c) a finanszírozási forrása a rövid lejáratú kötelezettségekkel nem fedezett forgóeszközöknek.
I.7.
Egy befektetés akkor fogadható el, ha
a) annak hozama meghaladja a tőkeköltséget.
b) annak tőkehaszonáldozata meghaladja a tőke alternatív költségét.
c) nincs tőkeköltsége.
I.8.
A nettó forgótőke
a) a vállalat eszközeinek és forrásainak különbsége.
b) a vállalat teljes tőkeösszege, függetlenül attól, hogy a nyilvántartásokban hol szerepel.
c) a vállalat forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak különbözete.
d) az összes forrás és az idegen forrás különbözete.
I.9.
A finanszírozási stratégia arra ad választ, hogy a vállalkozás a befektetett eszközöket és a tartós forgóeszközöket milyen forrásokból finanszírozza. Az agresszív finanszírozási stratégia jellemzője, hogy
a) a forgóeszközök növekményét részben rövid lejáratú kötelezettség finanszírozza,
b) a befektetett eszközök növekményét a tartós források növekménye finanszírozza,
c) a tartós forgóeszköz-lekötés növekményét részben rövid lejáratú kötelezettség finanszírozza.
I.10.
Válassza ki az örökjáradék jelen értékére vonatkozó helyes számítást!
a) Az örökjáradék jelenértéke = járadéktag / kamatláb.
b) Az örökjáradék jelenértéke = járadék / diszkonttényező.
c) Az örökjáradék jövőértéke = járadék x kamattényező.
d) Az örökjáradék jövőértéke = járadék x kamatláb.
I.11.
A belső finanszírozás egyik alapvető módja
a) a céltartalék képzése.
b) az értékelési tartalék képzése.
c) tagi kölcsön felvétele a tulajdonosoktól.
d) a nyereség visszaforgatása.
I.12.
A cash flow terv egyenlege
a) megmutatja az új hiteligényt a státusszal egyezően.
b) egyezik a státuszbeli pénzállomány változásával.
c) egyezik az eredmény utolsó sorával.
d) helyes tervezés estén éppen zérus.
I.13.
Válassza ki a belső finanszírozást!
a) bankkölcsönök felvétele és kötvények kibocsátása.
b) részvénytőke bevonása.
c) hitelfelvétel, továbbá hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása.
d) mindhárom előbbi megállapítás egyaránt helytelen.
I.14.
Válassza ki a hozamgörbe lényegét!
a) Az azonos kockázatú kamatlábak alakulása az idő függvényében.
b) A különböző kockázatú ügyletek alakulása a kamatláb függvényében.
c) Az azonos kockázatú kamatlábak a hitelnagyság függvényében.
c) Az azonos nagyságú profitráták az idő függvényében.
I.15.
Fejezze be helyesen a mondatot!
A bankhitelből származó forrás tőkeköltsége a vállalkozás számára
a) fix kamatozású hitelnél maga a kamatláb, változó kamatozású hitelnél az időszaki kamatlábak átlaga.
b) az adómegtakarítással korrigált eszközarányos EBIT.
c) az EBIT és az összes eszköz hányadosa.
d) az adómegtakarítással korrigált teljes hiteldíjmutató.
I.16.
Fejezze be helyesen a mondatot!
A mérlegterv (státusz) sajátossága
a) a szigorú pénzforgalmi szemlélet.
b) a pénzállomány változása, mint egyenlegező tétel.
c) a hitelsorok megkettőződése.
d) a pénzjövedelmek képződésének és felhasználásának szembeállítása.
I.17.
A likviditási tervben jelentkező kiadási többlet mérséklésére alkalmas lehet
a) a tervezett eladási árak emelése,
b) a készletszint növelése,
c) a beruházások késleltetése,
d) új hitelek felvétele.
I.18.
A rövid távú pénzügyi döntések
a) a legközelebbi negyedév gazdálkodására
b) a forgóeszközökre és a rövidlejáratú kötelezettségekre
c) a kötelezettségek szerkezetének az optimalizálására
d) a pénzügyi szerkezet kialakítására irányulnak.
I.19.
A likviditási terv sajátossága
a) a szigorú pénzforgalmi szemlélet,
b) a pénzállomány változása, mint egyenlegező tétel,
c) a hitelsorok megkettőződése,
d) a pénzjövedelmek képződésének és felhasználásának szembeállítása.
I.20.
A belső finanszírozás egyik alapvető módja
a) a céltartalék képzése.
b) az értékelési tartalék képzése.
c) tagi kölcsön felvétele a tulajdonosoktól.
d) a nyereség visszaforgatása.
I.21.
A cash flow terv egyenlege
a) megmutatja az új hiteligényt a státusszal egyezően.
b) egyezik a státuszbeli pénzállomány változásával.
c) egyezik az eredmény utolsó sorával.
d) helyes tervezés estén éppen zérus.
I.22.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) Tőzsdén kizárólag forward ügylet köthető.
b) A likviditási terv a várható bevételeket és kiadásokat állítja szembe, emiatt bevétel-kiadási tervnek is nevezik.
c) A beruházás egyszeri ráfordítása az a tőkeszükséglet, amely nélkül a beruházást befejezni nem lehet.
d) A hosszú távú bérlet és a nyílt végű pénzügyi lízing ugyanazt jelenti.
I.23.
Válassza ki a forráshiány megszüntetésének lehetőségét!
a) A képződő nyereség osztalékként történő kiosztása.
b) A készletek forgási idejének növelése.
c) A felesleges tárgyi eszközök értékesítése, készletek leépítése.
d) A bankhitelek előtörlesztése.
I.24.
Válassza ki, hogy mit fejez ki a ROA mutató!
a) A vállalkozás teljes eszközállománya által biztosított hozamot fejez ki.
b) A vállalkozás saját tőkéje által biztosított hozamot fejez ki.
c) Megmutatja, hogy a vállalkozás mekkora bevételarányos haszonnal működik.
d) Megmutatja, hogy a vállalkozás mekkora költségarányos haszonnal működik.
I.25.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) A likviditási terv adott időszakra vonatkozóan az eszközöket és a forrásokat hasonlítja össze, és ez alapján a forrásszükségletet jelzi.
b) A státusz adott időpontra vonatkozóan az eszközöket és a forrásokat hasonlítja össze és ez alapján hitelszükségletet vagy hiteltörlesztési lehetőséget jelezhet.
c) Az eredményterv a likviditási terv kontroll terveként is használható.
d) Az eredményterv a státusz kontroll terveként is használható.
I.26.
Válassza ki a státusz (mérlegterv) jellemzőjét!
a) A vállalkozás eszközeit és forrásait egy időpontra nézve állítja szembe
b) A vállalkozás eszközeit és forrásait egy időszakra nézve állítja szembe
c) A vállalkozás bevételeit és kiadásait egy időpontra nézve állítja szembe
d) A vállalkozás követeléseit és tartozásait egy időpontra nézve állítja szembe
I.27.
Válassza ki a státusz (mérlegterv) jellemzőjét
a) A vállalkozás eszközeit és forrásait egy időpontra nézve állítja szembe
b) A vállalkozás eszközeit és forrásait egy időszakra nézve állítja szembe
c) A vállalkozás bevételeit és kiadásait egy időpontra nézve állítja szembe
d) A vállalkozás követeléseit és tartozásait egy időpontra nézve állítja szembe
I.28.
Milyen időszakra készülnek finanszírozási tervek?
a) a finanszírozási tervezés alapját az éves terv képezi
b) a folyó gazdálkodás vitelét az operatív terv szolgálja
c) a pénzügyi folyamatok labilitása miatt célszerű a gördülő tervezés
d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes
I.29.
Válassza ki a dinamikus gazdaságossági számítások jellemzőjét!
a) a pénzáramok időértékét soha nem veszi figyelembe
b) a pénzáramok időértékét kizárólag a bevételeknél veszi figyelembe
c) a pénzáramok időértékét kizárólag a hozamoknál veszi figyelembe
d) a pénz időértékét minden pénzáram esetén figyelembe veszi
I.30.
Válassza ki átlagos tőkeköltség lényegét!
a) hitelezők által elvárt hozamok súlyozott átlaga.
b) tulajdonosok által elvárt hozam súlyozott átlaga.
c) a hitelezők és a részvényesek által elvárt hozamok súlyozott átlaga.
d) a hitelezők és a kötvényesek által elvárt hozam súlyozott átlaga.
I.31.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) A tulajdonosi kölcsön rendelkezésre bocsátása belső finanszírozásnak minősül.
b) A pótlólagos részvénykibocsátás a részesedésfinanszírozás egyik lehetősége.
c) A rövidlejáratú hitelek a tartósan lekötött eszközök finanszírozására szolgálnak.
d) A konzervatív finanszírozási mód esetén a befektetett eszközöket is éven belüli lejáratú forrásokkal finanszírozzák.
I.32.
Fejezze be helyesen a mondatot!
A bankhitelből származó forrás tőkeköltsége a vállalkozás számára
a) fix kamatozású hitelnél maga a kamatláb, változó kamatozású hitelnél az időszaki kamatlábak átlaga.
b) az adómegtakarítással korrigált eszközarányos EBIT.
c) Az EBIT és az összes eszköz hányadosa.
d) az adómegtakarítással korrigált teljes hiteldíj.
I.33.
Melyik megállapítás helyes? A nettó forgótőke
a) a tartós források forgóeszközöket finanszírozó része.
b) a tartós források tartós forgóeszköz-lekötést finanszírozó része.
c) a tartós forgóeszköz-lekötés és a rövidlejáratú kötelezettségek különbözete.
d) a befektetett eszközök és a saját tőke különbözete.
I.34.
Melyik megállapítás helyes ? A hosszú távú befektetési döntések
a) a tartós források szerkezetére vonatkoznak.
b) a nettó forgótőke-ellátottság fokát jelölik ki.
c) a befektetett eszközökre és a tartósan lekötött forgóeszközökre egyaránt vonatkoznak.
d) a finanszírozási stratégia kialakítását is magukba foglalják.
I.35.
Melyik megállapítás helyes? A beruházásokhoz a saját tőke emelésével szerzett külső forrás
a) a továbbiakban ingyen áll rendelkezésre.
b) tartósan (rendszerint lejárat nélkül) a vállalkozás rendelkezésére áll.
c) kockázatmentes befektetések minősül.
d) meghatározott idő elteltével hitellé konzerválható.
I.36.
Válassza ki a jövedelmezőségi mutatót!
a) Eszköz-arányos nyereség (ROA)
b) Árbevétel-arányos nyereség mutató.
c) Sajáttőke-arányos nyereség (ROE)
d) Mindhárom jövedelmezőségi mutató.
I.37.
Válassza ki a finanszírozási politika jellemzőjét!
a) A tőkeszerzéshez kapcsolódó elvek, elhatározások, döntések.
b) A tőkeszerzéshez kapcsolódó elvek, elhatározások, döntések.
c) A részvényvásárláshoz kapcsolódó elvek, módszerek, elvárások.
d) A befektetésekhez kapcsolódó döntések, elvárások, végrehajtási mód.
I.38.
Válassza ki a megtérülési időre vonatkozó helyes megállapítást!
a) Az elfogadás határértéke beruházás hasznos üzemideje.
b) Az elfogadás határértéke 1,00.
c) Az elfogadás határértéke zérus.
d) Az elfogadás határértéke a tőke alternatív költsége.
II. Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók – Igaz-hamis feladatok
II.1
A tőkeáttétel növekedése növeli a saját tőke jövedelmezőségét, de ugyanakkor a kockázatát is
Az állítás Igaz, mert a tőkeáttétel növekedése emeli a jövedelmezősége a hitelkamat miatti adómegtakarítása következtésben, és növeli a kockázatot az eladósodás hatására.
II.2
Amennyiben egy vállalkozás bevételei féléves szinten összességükben megegyeznek a kiadásaival, akkor a likviditása biztosan problémamentes.
Az állítás Hamis, mert folyamatában kell meglennia likviditásnak, és lehet, hogy az előző időszakban likviditási hiány volt amit most kell pótolni
II.3.
A tőkeáttétel növekedése növeli a saját tőke jövedelmezőségét, de ugyanakkor a kockázatát is
Az állítás Igaz, mert a tőkeáttétel növekedése emeli a jövedelmezősége a hitelkamat miatti adómegtakarítása következtésben, és növeli a kockázatot az eladósodás hatására.
II.4
Az illeszkedési elv azt a követelményt támasztja, hogy a vállalkozás eszközeinek és forrásainak meg kell egyezniük.
Az állítás hamis, mert az illeszkedési elv azt a követelményt támasztja, hogy a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti forrásból finanszírozzák.
II.5.
Konzervatív finanszírozás esetén a vállalkozás erőteljesen függ a rövid lejáratú finanszírozási forrást nyújtóktól.
Az állítás hamis, mert konzervatívfinanszírozás esetén a vállalkozás a forgó eszközeinek egy részét is tartós forrásokkal finanszírozza, normál üzletmenet esetén nincs kiszolgáltatva a rövid lejáratú forrást biztosítóknak.
II.6
Ha két különböző hosszúságú időszakban a forgótőke forgási ideje egyenlő, akkor a fordulatok száma nem egyenlő.
Igaz. Azonos forgási idők esetén a hosszabb időszakban több a fordulatok száma.
II.7
A vevők forgási sebessége megmutatja, hogy a hiteleladások az adott időszak során a vállalkozás nyereségéből átlagosan hányszor térülnek meg.
Hamis. Nettó ÁB/készletek
II.8
Az agresszív finanszírozási stratégiát nem jellemzi a fokozott óvatosság.
Igaz. Az agresszív stratégia esetén: TARTÓS ESZKÖZLEKÖTÉS > TARTÓS FORRÁSOK; ÁTMENETI ESZKÖZLEKÖTÉS < RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK. Fokozott kockázat jellemzi.
II.9
A konzervatív finanszírozási stratégiát fokozott óvatosság jellemzi.
Igaz. A konzervatív finanszírozási stratégia esetén: TARTÓS ESZKÖZLEKÖTÉS < TARTÓS FORRÁSOK; ÁTMENETI ESZKÖZLEKÖTÉS > RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG
II.10.
Két negatív nettó jelenértékű beruházási változat közül azt kell választani, amelyiknek a megvalósítása kisebb beruházási költséggel jár.
Az állítás Hamis, mert a negatív nettó jelenérték esetében a beruházás nem térül meg. Ennek következtében egyik változatot sem szabad választani.
II.11.
A tőkeköltség a vállalat által használt különböző források egyedi költségének egyszerű számtani átlaga.
Az állítás Hamis, mert a tőkeköltség a vállalat által használt különböző források egyedi költségének az egyes finanszírozási források tőkeszerkezeten belüli arányával súlyozott számtani átlaga.
II.12.
A TESCO áruházakban a karácsonyfa-dísz kínálat a tartós forgóeszköz lekötés körében tartozik.
Az állítás Hamis, mert ezt az árukészlet, csak a bolt éves finanszírozásának egy időszakában kell fedezni, tehát az átmeneti forgóeszköz szükséglet részét képezi.
II.13.
Az érzékenységi elemzés a tervezett beruházás jövedelmezőségi szintjét vizsgáló elemzési módszer.
Az állítás Hamis, mert ezzel a módszerrel a beruházási kockázat vizsgálható.
II.14.
Az idegen tőke az a vásárló erő, amelyet a hitelező kamatfizetés és költségeinek megtérítése ellenében, visszafizetési kötelezettséggel, meghatározott időtartamra ad át a vállalkozóknak.
Az állítás Igaz, mert az idegen tőke hitel vagy kölcsön formájában jelenhet meg a vállalkozások forrás állománya között. Ezek visszafizetendő, kamattal és költségekkel terhelt források.
II.15.
A kronologikus átlagkészlet a január 1-jei nyitó és a december 31-ei zárókészlet harmonikus átlagaként számítandó.
Az állítás Hamis, mert a kronologikus átlagkészlet állományi (napi, heti, havi, negyedéves stb.) állományi adatok alapján számítandó oly módon, hogy a nyitó és a záró készletet 50%-os, a többi állományi adatot 100%-os súllyal kell figyelembe venni.
II.16.
Konzervatív finanszírozási stratégia folytatása esetén a likviditási mutató értéke nagyobb, mint 1,00.
Az állítás igaz, mert konzervatív finanszírozási stratégia esetében a nettó forgótőke (forgóeszköz – rövid lejáratú kötelezettség pozitív, és ebben az esetben a likviditási mutató (forgóeszköz/rövidlejáratú kötelezettség) nagyobb, mint 1,00. Az összefüggés fennáll.
II.17.
A tőkeáttétel emelkedése növeli a saját tőke jövedelmezőségét, de ugyanakkor a kockázatát is.
Az állítás igaz, mert a tőkeáttétel (hosszúlejáratú kötelezettségek /saját tőke) emelkedése növeli a jövedelmezőséget a hitelkamat miatti adómegtakarítás következtében, és növeli a kockázatot is az eladósodottság növekedése miatt.
II.18.
A csődeljárás során az egyezség tartalmát az adós és a hitelezők között jogszabályok határozzák meg.
Az állítás Hamis, mert a csődeljárás során az adós és a hitelezők egyezséget kötnek, amelynek tartalmát szabadon állapítják meg. Az egyezség tartalmára konkrét jogszabályi előírás nincs.
II.19.
Minél magasabb a saját tőke aránya a források között, annál előnyösebb a tulajdonosok számára a finanszírozás, hiszen nem merül fel kamatráfordítás.
Hamis, mert mindaddig, amíg a sajáttőke hozama magasabb az adómegtakarítással korrigált THM-nél, a cég az olcsó hitel révén adómegtakarításra tehet szert.
II.20.
Ha jól állítjuk össze az éves pénzügyi tervet, akkor a mérlegtervben és a likviditási tervben azonos lesz az új hiteligény.
Igaz, mert a mérleg módszert következetesen érvényesítve állományi és forgalmi szemléletben ugyan ahhoz a hitelszükséglethez kell jutnunk.
II.21.
Egy élelmiszer áruházban a szokásos kenyér készlet a tartós forgóeszköz lekötés körébe tartozik.
Igaz, mert bár forog a készlet, az áruháznak az év egészében finanszíroznia kell a kenyérkészlet szokásos szintjét.
II.22.
A likviditási válság idején a vállalat azonnali fizetőképessége megrendül.
Igaz, mert a likviditási válság olyan problémás fizetési helyzet, amikor a vállalkozás nem tud teljes mértékben eleget tenni fizetési kötelezettségének.
II.23.
Egy gyógyszertárban a szokásos gyógyszerállomány a tartós forgóeszköz lekötés körébe tartozik.
Az állítás igaz, mert bár forog a készlet, a gyógyszertárnak az év egészében finanszíroznia kell a gyógyszerkészlet szokásos szintjét.
II.24.
A tőkeköltség a vállalat által használt különböző források egyedi költségének kronologikus átlaga.
Hamis, mert a tőkeköltség a vállalat által használt különböző források egyedi költségének az egyes finanszírozási források tőkeszerkezeten belüli arányával súlyozott átlaga.
II.25.
Minél magasabb a saját tőke aránya a források között, annál előnyösebb a tulajdonosok számára a finanszírozás, hiszen nem merül fel kamatráfordítás.
Az állítás hamis, mert mindaddig, amíg a sajáttőke hozama magasabb az adómegtakarítással korrigált THM-nél, a cég az olcsó hitel révén adómegtakarításra tehet szert.
II.26.
Ha jól állítjuk össze az éves pénzügyi tervet, akkor a mérlegtervben (státuszban) és a likviditási tervben azonos lesz az új hiteligény.
Az állítás igaz, mert a mérleg módszert következetesen érvényesítve állományi és forgalmi szemléletben ugyan ahhoz a hitelszükséglethez kell jutnunk.
II.27.
A befektetések tökéletes diverzifikálásával a kockázat kiküszöbölhető.
Az állítás hamis, mert tökéletesen diverzifikált portfólió esetén is csak a befektetés egyedi kockázata küszöbölhető ki, a piaci kockázat nem.
II.28.
Minél magasabb a saját tőke aránya a források között, annál előnyösebb a tulajdonosok számára a finanszírozás, hiszen nem merül fel kamatráfordítás.
Az állítás hamis, mert mindaddig, amíg a sajáttőke hozama magasabb az adómegtakarítással korrigált THM-nél, a cég az olcsó hitel révén adómegtakarításra tehet szert.
II.29.
Ha jól állítjuk össze az éves pénzügyi tervet, akkor a mérlegtervben (státuszban) és a likviditási tervben azonos lesz az új hiteligény.
Az állítás igaz, mert a mérleg módszert következetesen érvényesítve állományi és forgalmi szemléletben ugyan ahhoz a hitelszükséglethez kell jutnunk.
II.30.
A jegyzett tőke emelése minden esetben javítja a nettó forgótőke ellátottságot.
Az állítás hamis, mert a jegyzett tőke növekményét befektetett eszközök bővítésére is fordíthatja a vállalkozás. Ilyen esetben a nettó forgótőke-ellátottság változatlan marad.
II.31.
A cash flow terv összeállításának legfőbb célja, hogy felmérjük pénzeszközök állományának várható változását.
Az állítás Hamis, mert a cash flow terv célja a képződő pénzjövedelmek és felhasználások szembeállítása. Egyenlegként a pénzeszközök változása jelenik meg a terv végén, ez azonban csak a mérlegtervvel való egyeztetésre szolgál.
II.32.
Jól elvégzett pénzügyi tervezés esetén a mérlegtervben és a likviditási tervben azonos lesz a forrástöbblet/forráshiány.
Igaz
Indoklás: a mérleg módszert következetesen érvényesítve állományi és forgalmi szemléletben ugyanahhoz a forráshiányhoz, vagy forrástöbblethez kell jutnunk.
II.33.
A tőkeáttétel emelkedése növeli a saját tőke jövedelmezőségét, de ugyanakkor a kockázatát is.
Igaz
Indokolás: a tőkeáttétel a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke arányát fejezi ki. A tőkeáttétel emelkedése növeli a jövedelmezőséget a hitelkamat miatti adómegtakarítás következtében, és növeli a kockázatot is az eladósodottság növekedése miatt.
II.34.
Az agresszív finanszírozási mód alkalmazása könnyen vezethet pénzügyi feszültség kialakulásához.
Igaz
Indoklás: agresszív finanszírozási mód alkalmazása során a vállalkozás átmenetileg rendelkezésre álló forrásokkal finanszírozza a tartós eszköz szükségletét. Könnyen kialakulhat pénzügyi feszültség, ha a vállalkozás pl. a lejárt hiteleit nem tudja újabb finanszírozási forrással pótolni.
II.35.
A rendszeres tulajdonosi kölcsön a vállalkozás fizetőképességének megingására figyelmeztet.
Igaz
Indoklás: a tulajdonosi kölcsön igénybevétele történhet pl., beruházások, fejlesztések finanszírozási forrásának biztosítása érdekében is, ez nem jelenti a vállalkozás fizetésképtelenségét.
II.36.
A pénzügyi kockázat lényege, hogy a tervezettől eltérhetnek a tényleges üzemeltetési költségek.
Igaz
Indoklás: az üzemeltetési költségek tervezettől való eltérésének valószínűsége a vállalkozás számára működési kockázatot jelent.
III. Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók – Definíciók
III.1.
A számviteli mérleg alapján hogyan számíthatjuk ki a nettó forgótőke értékét?
Nettó forgótőke: A vállalat forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak különbözete.
III.2.
Hogyan számítjuk ki a kamatfedezeti mutatót?
Kamatfedezeti mutató: az idegen tőke árának (a kamatnak) a fedezetéül szolgáló adózás előtti vállalkozási eredmény = Adózás előtti eredmény /összes kamatköltség
III.3
Mit tartalmaz az éves státusz?
Státusz: Az állományi szemléletű finanszírozási terv (mérlegterv) hagyományos formája, mely a vállalkozás tervezett eszközeit és forrásait állítja szembe egymással kiválasztott időpontokra (leggyakrabban jan. 1-re és a negyedévek utolsó napjára)
III.4.
Jellemezze a vállalkozások finanszírozási stratégiájának főbb típusait!
Finanszírozási stratégiák: Az eszközök megtérülése és a források lejárata közötti szerkezeti összhang mértéke szerint háromféle finanszírozási stratégia különböztethető meg:
A szolíd finanszírozási stratégia: A vállalat valamennyi tartós eszközét (befektetett eszközöket és a tartós FE-öket) tartós forrásokból –saját tőke, hosszúlejáratú kötelezettség vállalás (pl. kölcsön)– finanszírozza.
A konzervatív finanszírozási stratégia: A vállalkozás nemcsak tartós eszközeit, hanem átmeneti eszközei egy részét is tartós forrásokból finanszírozza. Ennél a finanszírozási stratégiánál a tartós források szintje meghaladja a tartós eszközlekötést. Előnye a biztonság és rövid távon a hitelezőktől (mindenekelőtt a bankoktól) való minimális függőség. Hátránya a költséges finanszírozási szerkezet.
Agresszív finanszírozási stratégia: A tartós eszközök egy részét is átmeneti források finanszírozzák. Tehát rövid kölcsönforrásokkal finanszírozzák az átmeneti eszközök egészét, és a tartós TE-ök egy részét is. E stratégia előnye az olcsóbb finanszírozási szerkezet. Hátránya viszont, hogy az átmeneti források hirtelen megvonása az egyszerű újratermelést is megbéníthatja.
III.5.
Belső finanszírozási források
- a) jegyzett tőke
- b) tőketartalék
- c) eredménytartalék
- d) adózott eredmény
- e) az árbevételben realizált amortizáció
- f) a vagyon átrendezéséből származó bevétel
Külső finanszírozási források:
- a) részvénykibocsátás
- b) kötvénykibocsátás
- c) hitelfelvétel
III.6.
Fogalmazza meg a státusz és a likviditási terv közötti alapvető különbséget!
A STÁTUSZ állományi szemléletű tervezés , állományi adatokból épül fel. A vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással. Kiválasztott időpontokra a tervezett eszközök és források különbözete, azaz a STÁTUSZ nyers egyenlege mutatja a pótlólagos hitelszükségletet.
A likviditási terv forgalmi szemléletű tervezés a forgalmi adatokra épül. A kiválasztott időszakot jellemző várható bevételeket és kiadásokat állítja szembe. Ezt nevezik bevétel–kiadási tervnek.
III.7.
Mi a konzervatív finanszírozási stratégia lényege?
A vállalkozás az eszközök nagyobb hányadát finanszírozza tartós forrásokkal, mint amennyit eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne.
III.8.
Milyen jellemző formában jelenik meg a vállalkozásoknál a pénzügyi feszültség?
– Átmeneti likviditási hiány, illetve
– tartós, strukturális egyensúlytalanság formájában.
III.9.
Apport
Apport: A tulajdonos(ok), a tag(ok) nem pénzbeli hozzájárulása a jegyzett (alapítói) tőkéhez. Az apport lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, elismert követelés és vagyoni értékű jog
III.10.
Kockázatmentes kamatláb:
Kockázatmentes kamatláb: A rövid lejáratú állampapírok állam által szavatolt fix mértékű kamatlába.
III.11.
Mi a likviditási terv?
A forgalmi szemléletű finanszírozási előirányzat hagyományos formája, bevétel-kiadási terv.
III.12.
Melyek a beruházási javaslatok indítékai mögött meghúzódó főbb általános célok?
– A vállalat bevételeinek, piaci részesedésének növelése,
– a költségek csökkentése,
– az elavult, elhasználódott eszközök pótlása,
– a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak való megfelelés.
III.13.
Mi tartozik a hosszú távú finanszírozási döntések kategóriájába?
A saját tőkére és a hosszúlejáratú kötelezettségekre vonatkozó döntések.
III.14.
Mi a fix költség a számviteli és a pénzügyi fedezeti pont meghatározásakor?
– A számviteli fedezeti pont meghatározásakor a fix költség a fix működési költség és az értékcsökkenési leírás együttes összege.
– A pénzügyi fedezeti pont esetében viszont a fix költség a fix működési költség és a kezdő tőkebefektetés évi egyenértékű pénzáramlásának az összege.
III.15.
Milyen módszerek használhatók a beruházások kockázatának az elemzésére?
– Érzékenységi elemzés,
– forgatókönyv- (szcenárió-) elemzés,
– fedezeti pont számítás.
IV. Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók – Mit jelent?
IV.1.
A nettó forgótőke értéke nagyobb, mint a tartós forgóeszköz szükséglet értéke.
A vállalkozás konzervatív finanszírozási stratégiát folytat.
IV.2.
Egy vállalkozás az adózott eredményét rendszeresen mind kifizeti osztalékként.
A vállalkozásnak nem keletkezik belső növekedési forrása.
IV.3.
Jövedelmezőségi index:
Hozamok jelenértéke/Ráfordítás jelenértéke
A beruházás-gazdaságosság vizsgálatának egyik eszköze. A beruházást akkor célszerű megvalósítani, ha a mutató értéke legalább 1, vagy annál nagyobb.
IV.41.
Likviditási gyorsráta, (fizetőképességi mutató):
(Forgóeszközök- Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek
Arra keres választ, hogy a forgóeszközök a nehezebben mobilizálható készletek nélkül milyen arányban képesek fedezni a rövidlejáratú kötelezettségeket.
IV.5.
A pénzhányad mutató értéke 0,2.
A vállalkozás a rövidlejáratú kötelezettségeinek 20 százalékát, a pénzeszközeiből azonnal ki tudná egyenlíteni.
IV.6.
A beruházás forrásköltségeinek súlyozott számtani átlaga 18 %.
A beruházástól minimálisan 18 százalékos hozamot kell elvárni.
IV.7.
A beruházás tervezett jövedelmezőségei indexe 1,1.
A beruházást célszerű megvalósítani, mert a mutató értéke nagyobb, mint 1.
IV.8.
A nettó forgótőke értéke kisebb, mint a tartós forgóeszköz szükséglet értéke.
A vállalkozás agresszív finanszírozási stratégiát folytat.
IV.91.
A likviditási mutató értéke 1,5.
A vállalkozás forgóeszköz-állományának értéke másfélszerese a rövidlejáratú kötelezettségei értékének, megfelel a likviditási elvárásoknak.
IV.10.
A befektetett eszközök fedezeti mutatójának értéke nagyobb mint 1.
A vállalkozás konzervatív finanszírozási stratégiát folytat.
IV.11.
A készletek fordulatszáma éves szinten 6.
Az átlagos készletállomány kéthavonta fordul meg.
IV.12.
Befektetett eszközök fedezeti mutatója:
(Saját tőke + Hosszú lejáratú idegen tőke)/Befektetett eszközök
Azt fejezi ki, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozzák a tartós források. (A finanszírozási stratégia megítélésének egyik eszköze.)
IV.13.
Likviditási mutató:
Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek
A likviditási ráta alapján megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezeteknek milyen a fizetőképessége. A vállalkozás forgóeszköz-állományának értéke hányszorosa a rövidlejáratú kötelezettségei értékének.
IV.14.
Nettó forgótőke
Forgóeszközök – rövidlejáratú kötelezettségek.
A tartós forrásoknak az a része, amellyel a vállalkozás a forgóeszközeit finanszírozza.
IV.15.
A nettó forgótőke értéke kisebb, mint a tartós forgóeszköz szükséglet értéke.
A vállalkozás agresszív finanszírozási stratégiát folytat.
IV.16.
A likviditási mutató értéke 1,2.
A vállalkozás forgóeszköz-állományának értéke, mindössze 20 %-kal haladja meg a rövidlejáratú kötelezettségeinek értékét.
IV.17.
A pénzhányad mutató értéke 0,2.
A vállalkozás a rövidlejáratú kötelezettségeinek 20 százalékát, a pénzeszközeiből azonnal ki tudná egyenlíteni.
IV.18.
A nettó forgótőke értéke kisebb, mint a tartós forgóeszköz szükséglet értéke.
A vállalkozás agresszív finanszírozási stratégiát folytat.
IV.19.
Írja fel a nevezett pénzügyi mutató számítási összefüggését, és röviden értelmezze a megadott értékét!
Befektetett eszközök fedezeti mutatója. Az adott érték 0,95.
(Saját tőke + Hosszú lejáratú idegen tőke)/Befektetett eszközök
Azt fejezi ki, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozzák a tartós források. A finanszírozási stratégia megítélésének egyik eszköze.
A 0,95 érték az agresszív finanszírozási stratégiára utal.
IV.20.
Röviden értelmezze a megadott mutatók értékeit!
| Mutató értéke | Értelmezés |
| Likviditási mutató = 2 | A vállalkozás forgó eszközeiből rövidlejáratú kötelezettségeinek kétszer eleget tud tenni. A vállalkozás fizetőképessége nemzetközi viszonylatban is jó. |
| Tartós eszközök fedezeti mutatója = 0,9 | A vállalkozást agresszív finanszírozási stratégia jellemzi. A tartós eszközeit 90 %-ban finanszírozza tartós forrással. (Vagy: a vállalkozás tartós eszközeinek 10 %-át rövidlejáratú kötelezettséggel finanszírozza.) |
| Jövedelmezőségi index = 1,2 | A beruházás hozamai jelenértéken 1,2-szerese a beruházási ráfordításoknak. |
| Újrabefektetési ráta = 0,4 | Megmutatja, hogy a vállalkozás mennyire nyereségorientált. Az adózott eredmény 40 %-át újratőkésítik. |
| Reálkamat = – 1,2 % | A pénz vásárlóereje csökken. |
Milyen problémákra kereshet választ az alábbi mutatók segítségével? (21.-26.)
IV.21.
A lekötött eszközök fedezeti mutatója.
Arra, hogy a vállalkozás milyen finanszírozási stratégiát folytat.
IV.22.
Az újra-befektetési ráta és az osztalékfizetési ráta aránya.
Arra, hogy mennyire növekedésorientált egy vállalkozás, illetve arra, hogy milyenek a jövedelem-kivonás lehetőségei.
IV.23.
Készletfordulatok száma.
A készletgazdálkodás hatékonyságának alakulására utal, a készletek forgási sebességét mutatja.
IV.24.
Befektetett eszközök fedezeti mutatója:
Azt fejezi ki, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozzák a tartós források. (A finanszírozási stratégia megítélésének egyik eszköze.)
IV.25.
Likviditási mutató:
A likviditási ráta alapján megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezeteknek milyen a fizetőképessége. A vállalkozás forgóeszköz-állományának értéke hányszorosa a rövidlejáratú kötelezettségei értékének.
IV.26.
Nettó forgó tőke
A tartós forrásoknak az a része, amellyel a vállalkozás a forgóeszközeit finanszírozza. A finanszírozási stratégia megítélésének egyik eszköze.
Írja fel a megnevezett pénzügyi mutató számítási összefüggését, és röviden értelmezze a megadott értékét! (27-28)
IV.27.
Befektetett eszközök fedezeti mutatója. Az adott érték 1,1.
(Saját tőke + Hosszú lejáratú idegen tőke)/Befektetett eszközök
Azt fejezi ki, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozzák a tartós források. A finanszírozási stratégia megítélésének egyik eszköze, az 1.1 érték a konzervatív finanszírozási stratégiára utal.
IV.28.
Nettó forgó tőke. Az adott érték 350, miközben a tartós forgóeszköz szükséglet 400.
Összes forgóeszköz – rövid lejáratú kötelezettségek
A tartós forrásoknak az a része, amellyel a vállalkozás a forgóeszközeit finanszírozza. Az adott értékek agresszív finanszírozási stratégiára utalnak.
V. Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók – Kiegészítés
V.1.
A pénzügyi tervek … állományi… és … forgalmi… szemléletben készülhetnek.
V.2.
Az érzékenységi elemzések a beruházások… kockázatának… elemzésére alkalmas módszerek.
V.3.
A helyesen összeállított éves …cash flow-terv… egyenlege a pénzeszközök állományváltozásával egyező.
VI . Befektetések, beruházások, pénzügyi mutatók – Rendszerezés
VI.1.
Az alábbi jellemzők a vállalkozások jellemző finanszírozási stratégiáinak összehasonlítására szolgálnak.
Írja a jellemzők betűjelét a megfelelő helyre!
- A fokozott óvatosság jellemzi.
- Drága forrásszerkezetet eredményez.
- A tartós eszközlekötés egy részét is rövid lejáratú forrásokkal finanszírozza.
- Elméletileg a legolcsóbb finanszírozást biztosítja, de fokozott csődveszéllyel jár.
- Alkalmazója még az átmeneti eszközlekötés egy részét is tartós forrásokkal finanszírozza.
- A vállalkozás tartja magát az „illeszkedési elvhez”.
| Szolid finanszírozási stratégia: | f) |
| Konzervatív finanszírozási stratégia: | a) b) e) |
| Agresszív finanszírozási stratégia: | c) d) |
VI.2
Mely finanszírozási stratégiára jellemzőek az alábbiak?
Tegyen a megfelelő oszlopba X-et!
| Jellemző: | Szolid | Konzervatív | Agresszív |
| A nettó forgótőke értéke meghaladja a tartós forgóeszköz szükséglet értékét. | X | ||
| Biztonságos, de drága. | X | ||
| A lekötött eszközök fedezeti mutatójának értéke éppen 1. | X | ||
| A lekötött eszközök fedezeti mutatójának értéke kisebb, mint 1. | X | ||
| A nettó forgótőke negatív. | X |
