Mi történik az előleggel, ha a szolgáltatás meghiúsul, de az összeget egy másik ügylethez használják fel?

A gazdasági életben előfordulhat, hogy a megrendelő előleget fizet egy termékre vagy szolgáltatás igénybevételére, azonban a termékértékesítés vagy a szolgáltatás teljesítése később meghiúsul. Ilyen esetben az előleg főszabály szerint visszajár a megrendelőnek. Előfordulhat azonban, hogy a felek nem az előleg tényleges visszafizetésében állapodnak meg, hanem abban, hogy a korábban megfizetett összeget egy másik termék vagy szolgáltatás ellenértékébe számítják be.

Ez a megoldás áfafizetési és számlázási kérdéseket vet fel. Különösen azt fontos tisztázni, hogy a meghiúsult ügylethez kapcsolódó előleg számlát hogyan kell kezelni, illetve a másik szolgáltatáshoz történő beszámítás keletkeztet-e újabb áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget.

Nézzük meg a problémát egy gyakorlati példán keresztül!

Egy társaság 2026. szeptember 1-jén előlegbekérőt küld ügyfelének az „A” szolgáltatás ellenértékére. Az előleg szeptember 4-én megérkezik a társaság bankszámlájára, amelyről még aznap, szeptember 4-i teljesítési időponttal előlegszámlát állít ki.

Október 5-én azonban kiderül, hogy az „A” szolgáltatás nem fog megvalósulni. Az ügyfél nem kéri az előleg visszafizetését, hanem úgy rendelkezik, hogy a társaság az összeget egy másik, „B” szolgáltatás ellenértékébe számítsa be. A társaság ennek megfelelően október 5-én a nyilvántartásaiban könyvviteli számlánkon keresztül átvezeti az előleget a két ügylet között.

A kérdés az, hogy hogyan kell kezelni a korábban megfizetett előleget és a róla kibocsátott számlát, ha az előleget egy másik ügylet ellenértékébe számítják be, illetve keletkezik-e ennek következtében az új szolgáltatással kapcsolatosan áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettség.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 59. §-a alapján, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak, az áfa rendszerében előlegnek minősül, melynek átvétele (jóváírása, megszerzése) az átvétel (jóváírás, megszerzés) időpontjában adófizetési kötelezettséget keletkeztet, és amelyhez kapcsolódóan az Áfa tv. 159. §-ának (2) bekezdése szerinti számlakibocsátási kötelezettség keletkezik.

Az Áfa tv. 159. §-ának (3) bekezdése szerint előleg esetében a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható. A rendelkezésből következően tehát az adott előleg kizárólag egy ügylethez köthető, ahhoz az ügylethez, amelynek teljesítésébe az előleg beszámítható, s amely ügylet így egyben az előleg utáni áfa fizetési kötelezettséget (az esetleges adómentességet, vagy az előleg összegére alkalmazandó, az Áfa tv. 83. §-a szerinti adómértéket) is meghatározza.

Az „A” szolgáltatás meghiúsulása esetében az előleg a megrendelőnek visszajár, és annak összegével a teljesítés hiánya miatti visszafizetése esetében az Áfa tv. 77. §-ának (1) bekezdése alapján az adó alapja utólag csökkenthető. Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdésének a) pontja alapján ennek feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla  érvénytelenítéséről gondoskodjon.

Álláspontom szerint visszatérítésen nemcsak a pénzösszeg tényleges visszafizetése, visszautalása értendő, hanem ide tartozik az az eset is, amikor a tényleges (fizikai) visszafizetés helyett az összeg beszámításra kerül (mint ahogy a példa szerinti esetben „A” szolgáltatás után visszajáró előleg a „B” szolgáltatás ügylet előlegét váltja ki).

Az Áfa tv. 159. § (3) bekezdése alapján az előlegszámlának azon termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adatait kell tartalmaznia, amelynek ellenértékébe az előleg beszámítható. Erre tekintettel a bemutatott esetben az „A” szolgáltatáshoz kapcsolódó előlegnek a „B” szolgáltatás ellenértékébe történő beszámítása új előlegszámla kibocsátását teszi szükségessé. Ennek megfelelően a „B” szolgáltatáshoz kapcsolódó előleg után 2026. október 5-én, az előleg átvezetésének időpontjában számlakibocsátási és áfafizetési kötelezettség keletkezik. Az „A” szolgáltatásról kiállított számlát pedig érvényteleníteni kell.

 

2026.10.14

 

A cikk a Pallas 70 Kft felkérésére készült