Gazdaságpolitika feladatok
I. Gazdaságpolitika feladatok– Kiválasztásos feladatok
I.1.
Magyarországon a monetáris politika legfőbb irányító szerve
a) a jegybanktanács
b) a pénzügyminisztérium
c) a kijelölt miniszterekből álló tárcaközi bizottság
d) a monetáris politika legfőbb irányító szerve a kormány
I.2.
A monetáris politika eszközei közé tartoznak
a )a kamatpolitika, a vámpolitika, az adórendszer, a támogatások rendszere.
b) a hitelintézetek refinanszírozása, az árfolyam alakítása, a költségvetés által nyújtott támogatások, a jövedelmek átcsoportosítása az adórendszeren keresztül, a nem adók módjára történő befizetési kötelezettségek növelése.
c) a refinanszírozása, a kötelező jegybanki tartalék, a kamatpolitika.
I.3.
A tranzakciós pénzkeresletet
a) a nem monetáris aktívák piaci értékének növekedése idézi elő,
b) a tipikus pénzfunkciókat betöltő pénz iránti igény idézi elő, mert a gazdasági élet szereplőinek gazdasági műveleteik lebonyolításához pénzre van szükségük,
c) pénzbevételek és pénzkiadások időbeli eltolódása idézi elő.
I.4.
Magyarországon a monetáris politika legfőbb irányító szerve
a) a pénzügyminisztérium.
b) a kijelölt miniszterekből álló tárcaközi bizottság.
c) a jegybanktanács.
I.5
A jegybank a kötelező tartalékrátát, ha megemeli
a) a pénzmultiplikátor nem változik;
b) a pénzmultiplikátor növekszik;
c) a pénzmultiplikátor csökken,
d) nincs összefüggés a kettő között.
I.6
A jegybank a kötelező tartalékrátát, ha megemeli
a) a pénzmultiplikátor nem változik;
b) a pénzmultiplikátor növekszik;
c) a pénzmultiplikátor csökken,
d) nincs összefüggés a kettő között.
I.7.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) A hitelintézetek kizárólag saját forrásaik terhére hitelezhetnek.
b) A pénzügypolitika a költségvetési politika részét képezi.
c) A pénzkereslet az adott kamatlábak melletti készpénztartási igény.
d) A tulajdonosi kölcsön a legdrágább finanszírozási forrás.
I.8.
Válassza ki a fiskális politikára vonatkozó helyes megállapítást!
a) A fiskális politika a forint árfolyamvédelmére irányul
b) A fiskális politika a forgalomban lévő pénztömegre irányul
c) A fiskális politika az árszínvonal védelmére irányuló kormányzati törekvés
d) A költségvetési szuficit/deficit alakítására való törekvés
I.9.
Válassza ki a monetáris expanzió meghatározását!
a) A gazdaságban lévő pénzkínálat (pénzmennyiség) csökkentése
b) A gazdaságban lévő pénzmennyiség (pénzkínálat) növekedése.
c) A pénzpiaci hitelkamatlábak látványos (erőltetett) növekedése
d) A pénzpiaci hitelkamatlábak látványos (erőltetett) csökkenése
I.10.
Az alábbiak közül ki határozza meg a jegybanki alapkamatot?
a) A Bankszövetség
b) A BAMOSZ
c) A Magyar Nemzeti Bank
d) A miniszterelnök
I.11.
Az alábbiak közül milyen jogi formában működik a Magyar Nemzeti Bank?
a) Részvénytársasági formában.
b) Köztestület formájában
c) Kormányhivatalként
d) Zrt-ként
I.12.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) ha piaci kamatláb= inflációs ráta, akkor a reálkamatláb= 0
b) ha piaci kamatláb> inflációs ráta, akkor a reálkamatláb> 0
c) ha piaci kamatláb< inflációs ráta, akkor a reálkamatláb< 0
d) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes
I.13.
Válassza ki az infláció meghatározását!
a) az infláció a forgalomban lévő pénzmennyiség felduzzadását jelenti
b) az infláció a forgalomban lévő pénz vásárlóerejének növekedését jelenti
c) az infláció a fizetőképes kereslet növekedését jelenti
d) az infláció tartós, folyamatos áremelkedést jelent.
I.14.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) Költségvetési deficit kizárólag államkötvény kibocsátásával finanszírozható.
b) Az államadósságon és a költségvetési hiányon ugyanazt kell érteni.
c) A kötelező tartalékráta politika a pénzügypolitika egyik részterületét képezi.
d) A monetáris politika a fiskális politika eszközrendszerének része.
II. Gazdaságpolitika feladatok – Igaz/hamis
II.1.
Ha nő a kötelező tartalékráta, akkor csökken a pénzmultiplikátor
Az állítás Igaz.
A pénzmultiplikátor a pénztömeg növekedését, változását (sokszorozódását) kifejező l/t együttható. A képletben a „t” a kötelező jegybanki tartalék mértékét kifejező százalékérték. Ha a „t” értéke növekszik, a pénzmultiplikátor nagysága csökken, mert a hitelintézeteknek forrásaik nagyobb hányadát kell a jegybanknál tartalékszámlán elhelyezniük. Amennyiben a „t” értéke csökken egy egységnyi pénz kibocsátása nagyobb értékű pénzteremtést eredményez.
II.2.
Magyarországon a monetáris politika legfőbb irányítója a Pénzügyminisztérium.
Az állítás Hamis.
Az MNB a monetáris politika legfőbb irányítója.
II.3.
A jegybanki alapkamat szabályozása a monetáris politika eszköztárába tartozik
Az állítás Igaz
A jegybanki alapkamatláb az MNB által a hitelintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitel után felszámított alapkamat. Ezen keresztül tudja befolyásolni a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
II.4.
A jegybanki alapkamat, az üzleti bankok által felszámított kamatminimum
Az állítás Hamis, mert a jegybanki alapkamat a hitelintézeteknek az MNB által nyújtott refinanszírozási hitelek után felszámított kamat.
II.5.
Aktív REPO művelet keretében értékpapír, illetve deviza fedezet melletti, pénztömeget növelő jegybanki hitelnyújtás történik.
Az állítás Igaz
Repo ügylet (visszavásárlási megállapodás): Két formája ismeretes, az aktív és a passzív repo ügylett. Aktív repo ügylet keretében meghatározott értékpapírt (Magyarországon jellemzően állampapírt) ad el a bank egy meghatározott árfolyamon egy későbbi időpontban magasabb árfolyamon történő visszavásárlási kötelezettséggel. Lényegét tekintve a bank értékpapír fedezettel hitelt vesz fel, ezáltal forrásait növeli. Passzív repo ügylet esetében a jegybank a papír megvásárlásával pénzt teremt a pénzpiac számára. Amikor a bank visszavásárolja a jegybanknak korábban eladott értékpapírt, a banknál (bankoknál) lévő pénz visszaáramlik a jegybankhoz. Mind az aktív, mind a passzív repo ügylet a bank likviditásának megteremtésében és fenntartásában játszik jelentős szerepet.
II.6.
A monetáris politika eszközei közé tartoznak a refinanszírozás, a kötelező jegybanki tartalék, a kamatpolitika, a támogatások rendszere.
Az állítás Hamis. A támogatások rendszere nem tartozik a monetáris politika eszközei közé.
II.7.
Monetáris bázisnak nevezzük a forgalomban lévő készpénzállomány összegét.
Az állítás Hamis. A monetáris elmélet monetáris bázison a készpénzállomány és a hitelintézeti tartalékok együttes összegét érti.
II.8.
A jegybanki alapkamat, az üzleti bankok által felszámított kamatminimum.
Az állítás Hamis, mert a jegybanki alapkamat a hitelintézeteknek az MNB által nyújtott refinanszírozási hitelek után felszámított kamat.
II.9.
A monetáris politikai eszközök alkalmazása a költségvetési deficit befolyásolására irányul.
Az állítás Hamis, mert a monetáris politikai eszközök alkalmazása a forgalomban lévő pénztömeg, a forint árfolyama, valamint az infláció befolyásolására irányul.
II.10.
A reálkamat értékét egyoldalúan az inflációs ráta határozza meg.
Az állítás Hamis. Az éves kamatláb és az inflációs ráta együttes eredménye a reálkamat
lásd még: III.4.
II.11.
A rediszkont politika a monetáris szabályozás önálló, kiemelt leginkább közvetlen hatást kiváltó eszköze.
Az állítás Hamis, mert nem önálló eszköz, hanem a refinanszírozási eszközök egyik eleme.
II.12.
A jegybanki alapkamat szabályozása fiskális politika eszköztárába tartozik.
Az állítás Hamis, mert a jegybank az alapkamat változtatásával befolyásolhatja a bankok forrásköltségeit, és ezen keresztül a pénzteremtő magatartásukat, tehát monetáris politikai eszköz.
II.13.
A monetáris politika a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások alakulására gyakorol hatást.
Az állítás Hamis, mert a monetáris politika a belföldi pénztömeg mennyiségére és árára gyakorol hatást.
III. Gazdaságpolitika feladatok – Definíciók
III.1.
Jegybanki refinanszírozás:
Refinanszírozás: Szójátékkal a finanszírozás finanszírozását jelenti. A monetáris hatóság (MNB) időszakonként meghatározza azt a hitelkeretet, amelyen belül a hitelintézeteknek folyószámla-hitelt, illetve folyószámla-hitelen felüli hitelt nyújt. A refinanszírozás keretében az MNB – jellemzően értékpapír fedezet mellett – refinanszírozási hitelt nyújt, értékpapírokat viszontleszámitol és értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.
III.2.
Mi a kötelező tartalékráta, és hogyan fejti ki hatását a gazdaságra?
A monetárispolitika eszköze. Alkalmazása esetén a jegybank előírja, hogy a banki betétek után a bankoknak mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartaniuk. Emelésével, vagy csökkentésével bővíti, vagy korlátozza az üzleti bankok pénzkihelyezési lehetőségét, ezzel expanzív vagy restriktív hatást gyakorol a gazdaságra.
III.3.
Jegybanki alapkamatláb:
A jegybanki alapkamatláb az MNB által a hitelintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitel után felszámított alapkamat.
III.4.
Mit mutat meg a reálkamatláb?
Reálkamatláb: A reálkamatláb azt mutatja meg, hogy miként alakul a vásárlóerő. A reálkamatlábat meghatározó alapvető tényezők:
- a) a háztartások megtakarítási hajlandósága
- b) a beruházások várható jövedelmezősége
- c) a kormány költségvetési és monetáris politikája
A reálkamatláb nagyvonalú becslése = Nominális kamatláb – Várható inflációs ráta.
Az infláció mértékére vonatkozó adatok ismeretében a reálkamatláb számítása:
Reálkamat = [(1 + nominális kamatláb) / (1+inflációs ráta)] – 1
III.5.
Mi a diszkont kincstárjegy?
A diszkont kincstárjegy olyan, kibocsátásakor legfeljebb egy éves hátralevő futamidejű állampapír, amely a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, s lejáratkor a névértéket, azaz 100.00%-ot fizeti vissza. Hozama a névérték és a vételár közti különbségből adódik.
III.6.
Milyen két nagy csoportba sorolható az alkalmazott gazdaságpolitika a gazdaságra gyakorolt hatását tekintve?
- expanzív, húzó, gerjesztő, ösztönző vagy
- restriktív, visszafogó, korlátozó.
III.7.
Mi a kötelező tartalékráta, és mi a szerepe?
A monetáris politika eszköze, alkalmazása esetén a jegybank előírja, hogy a banki betétek után a bankoknak mekkora hányadot kell jegybankpénzben tartaniuk. Emelésével, vagy csökkentésével bővíti, vagy korlátozza az üzleti bankok pénzkihelyezési lehetőségét, ezzel expanzív vagy restriktív hatást gyakorol a gazdaságra.
IV. Gazdaságpolitika feladatok – Mit jelent?
IV.1.
A jegybanki alapkamat nő.
Nő az üzleti bankok forrásszerzési költsége, ez ez üzleti hitelek kamatának emelkedését eredményezheti.
IV.2.
A kötelező tartalék ráta 10 %.
A hitelintézetnek a betétjellegű forrásainak 10 %-át jegybanki tartalékba kell helyezni.
IV.3.
A reálkamat pozitív.
A megtakarítások vásárlóereje nő. Ez növeli a pénz-megtakarítási hajlandóságot.
IV.4.
A reálkamat.
Azt, hogy hogyan alakul a megtakarítások vásárlóereje.
V. Gazdaságpolitika feladatok – Kiegészítés
V.1
A pénzügypolitika ……. … fiskális (költségvetési)………………alrendszerének a lényege, hogy az állam a gazdaság működésébe közvetlenül, a jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztásával avatkozik be.
