Használt ingóságok adózása (különbözeti adózás; árrés adózás)

I.

A használt ingóságok adózása, mint különleges adózási mód a viszonteladó által értékesített használt ingóságra, műalkotásra, gyűjteményre, illetve régiségre, terjed ki.

A viszonteladó fogalmának a részét képezi a tovább-értékesítési cél. A viszonteladó fogalma az áfa törvény 259. § 22. pontjában található: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

II.

A viszonteladóra vonatkozó különös adózási szabályok akkor alkalmazhatók (főszabályként kötelező az alkalmazásuk: lásd még 5. pont), ha a tovább-értékesítési céllal beszerzett terméket:

• nem adóalany személytől szervezettől szerezték be,
• ha az Áfa tv. 87. §-a szerinti adómentes értékesítőtől szerezték be,
• ha alanyi adómentes adóalanytól szerezték be.
• Ha közösségi árrés adózást alkalmazó másik tagállambeli adóalanytól szerezték be (a másik tagállambeli adózó különleges adózási mód választásáról igazolás kell.)

A viszonteladóra vonatkozó árrés-adózási szabályok ingatlan értékesítésére nem alkalmazhatók, csak Áfa tv. XVI. fejezet szerint csak ingóságokra.

Mentes a viszonteladó értékesítése termékexport esetén (98.§),

III.

A viszonteladó árrés szerint adózik, az eladási ár és a beszerzési ár különbözetéből felülről számítottan kell az adó összegét megállapítani. (217.§)

Tehát a különbözet szerint adózó adóalany az áfát a beszerzési árral csökkentett eladási ár adóval csökkentett különbözete után fizeti meg. (Áfa tv. 217. § (2) bek.)

Feladat:

Régiségkereskedő egy korábban magánszemélytől 80 eFt összegért vásárolt műtárgyat értékesít 2022. 12. 18-án belföldön. Az értékesítés ellenértéke 92 eFt. Mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Megoldás:

Magánszemélytől tovább-értékesítési céllal vásárolt műalkotás, gyűjtemény, régiség főszabály szerint árrés adózás alkalmazásával értékesítendő. Az eladási és a vételár különbözete az adó fedezetét is tartalmazó különbözet, az adót felülről számított adómértékkel kell megállapítani: (92e-80e)*0,2126=2.551 Ft adófizetési kötelezettség keletkezik.

IV.

A használt ingóságok adózása esetén a viszonteladó által kibocsátott számlában áthárított áfa nem szerepelhet.

A viszonteladó arra a termékre nézve, melyet tovább-értékesítési céllal szerez be áfa-levonási jogot nem gyakorolhat (ha mégis lenne áthárított adó), azonban a működésével kapcsolatos input áfa-t levonhatja (Áfa tv. 222. §).

Feladat:

A viszonteladóra vonatkozó különös adózási szabályokat alkalmazó régiségkereskedő bt-nél 2022. I. n. évben az alábbi gazdasági események történtek. 1-2 mondattal szövegesen is indokolja az egyes gazdasági eseményekhez tartozó számítást!

1. Magánszemélytől 2021-ben 560 eFt-ért vásárolt festmény belföldi értékesítése 2022. febr. 22-én 620 eFt ellenértékért.
2. Magánszemélytől 2020-ben 450 eFt-ért vásárolt herendi porcelán étkészlet értékesítése 2022. március 12-én osztrák régiségkereskedőnek, aki a terméket igazoltan elviszi az országból. A jelen értékesítés ellenértéke 1800 €.
3. A távközlési szolgáltatás díja jan+febr. nettó 44 eFt a negyedéven belüli esedékesség szerint kifizetve, a márciusi távközlési bejövő számla nettó 26 eFt április 7-én esedékes.

1 € =300 Ft

Megoldás:

1. festmény (620e – 560e)*0,2126 (felülről számított áfa) = 12,8 eFt  fizetendő adó
2. A Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályai az Áfa tv. XVI. fejezetében tárgyalt különös adózási szabályok esetén nem alkalmazhatók, az árrés-adót mindig az eladó szerinti országban kell megfizetni (Áfa tv. 90. § (3) bek.)

(540e (1800€*300) – 450e)*0,2126 =           19 eFt  fizetendő adó

3. a távközlési szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan a jan+febr. számlában áthárított áfa 70%-a vonható le. 44 eFt*0,27*0,7= 8,3 eFt levonható, a márciusról szóló, áprilisi fizetési esedékességű számlában áthárított áfa 70%-a a következő negyedévben válik levonhatóvá

 

V.

A viszonteladó köteles leltárral alátámasztott mennyiségi nyilvántartást vezetni (Áfa tv. 223. §).

Dönthet az adóalany úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen különös adózási szabályokat (Áfa tv. 224. §).

VI.

Az árrés megállapításának két módszere van:

• az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer
• és a globális nyilvántartáson alapuló módszer

Az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer esetén az áfa tv. 217.§ (2) bekezdése szerint az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg.

Az adóalany az adóhatóságnak tett bejelentése alapján dönthet viszont úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett (tehát a minden termékre külön kiszámított árrés helyett) az ún. globális nyilvántartáson alapuló módszert választja. (217.§)

Ekkor adó-megállapítási időszakra összesített árrést számol.

Ekkor az árrés-tömeg az azonos adómérték alá eső termékeknek az adott adó-megállapítási időszakra összesített értékesítési-ár összegének (kisebbítendő tag) és a 216. § szerinti beszerzéseknek az ugyanezen időszakra összesített beszerzési-ár összegének (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg. (218.§)

A globális nyilvántartáson alapuló árrés-számítás lényege, hogy adó-megállapítási időszakra összesítve kell az árrést számítani függetlenül attól, hogy mely időszakban szerezték be azokat a termékeket, amit a tárgyidőszakban értékesítenek. Az árrés-számítás elszakad az egyedi termékektől, csak az számít, hogy az adott adómegállapítási időszakban összegszerűen mennyi volt az értékesítés, és mennyi volt a beszerzés.

A globális nyilvántartáson alapuló árrés-számítás módszere az 50 eFt egyedi értéket meghaladó egyedi értékű, használt termék forgalmazása esetében nem alkalmazható.

Feladat:

Használt mobiltelefonok és notebook-ok értékesítését végző adóalany használt ingóságok adózása vonatkozásában globális nyilvántartáson alapuló árrés-számítás módszerével teljesíti adókötelezettségét. 2022. I. negyedévében az alábbi gazdasági eseményeit emeltük ki értékelésre:

A tárgynegyedévben magánszemélyektől tovább-értékesítési céllal beszerzett (50 eFt egyedi érték alatti) mobiltelefonok értéke összesen  520 eFt. A tárgynegyedévben árrés-adózás szerint értékesített (50 eFt egyedi érték alatti) mobiltelefonok az előző pontban szereplő beszerzésekből 250 eFt, árukészletben szereplő mobiltelefonok 450 eFt.

Értékesített továbbá egy használt notebook-ot is 227 e Ft értékben melyet magánszemélytől 100 e Ft összegért szerzett be.

Megoldás:

A vonatkozó adómérték 27 %. Az árrés-tömegből az áfa-t felülről számított adómértékkel kell megállapítani, jelen esetben ez 21,26 %.

Nem alkalmazható a globális nyilvántartáson alapuló árrés-számítás annál a terméknél, amelynek egyedi beszerzési ára meghaladja az 50 ezer forintot.

Az 50 eFt egyedi értéket meghaladó notebook-ra esetében az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel kell az árrést meghatározni

Globális nyilvántartás (mobiltelefonok):

árrés-tömeg: (250 + 450) eFt – 520 eFt = 180 eFt

árrés-adó: 180.000 x 0,2126 = 38.268 Ft

Egyedi nyilvántartás (notebook):

(227 e – 100 e) x 0,2126 = 100 e Ft

Összes fizetendő adó: 138.268.-Ft

 

VII.

Nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályok (áfa tv.228-233.§)

A nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a viszonteladóra vonatkozó szabályokkal azzal az eltéréssel, hogy az árrés-számítás ebben az esetben az értékesítés speciális jellegére tekintettel a következőképp alakul:

+ árverési vételár

+ járulékos költségek (melyeket a szervező az árverési vevőre hárít át)

+ adóterhek (ha felmerül ilyen)

–  a megbízót megillető pénz (árverési vételár – a szervezőt megillető pénz)

+ az árverési vevőre terhelt áfa

 

Az árverési szervező is csak olyan számlát bocsáthat ki, melyben áthárított adó nem szerepel (Áfa tv. 232. §).

Az árverési szervezője köteles az árveréssel értékesített ügyletekről tételes nyilvántartást vezetni és megbízójának elszámolást adni (Áfa tv. 233. §).

 

2022.11.25