Iratok, dokumentumok benyújtási határideje áfa ellenőrzés során

Véleményem szerint az elmúlt évek magyar adózással kapcsolatos legfontosabb döntését hozta meg a napokban az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a C‑746/22 ügyben.

Az ítélet magyar áfa visszatérítési ügyben született, de a visszatérítési jog hasonlóan az adólevonási joghoz az uniós jogszabályok által létrehozott közös héarendszer egyik alapelve, ami főszabály szerint nem korlátozható.  Az adólevonások és a visszatérítések rendszerének ugyanis az a célja, hogy a vállalkozót teljes egészében mentesítse a valamennyi gazdasági tevékenysége keretében fizetendő vagy megfizetett héa terhe alól. Ez viszont azt jelenti, hogy az EUB ezen ítéletét az áfa adóellenőrzések során az adóhatóságnak figyelembe kell vennie.

A lényege a következő:

Jelenleg az Air. 124.§(3) szerint a fellebbezésben, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő (novációs tilalom). Az Air. indokolása szerint ez azért van, mert az ellenőrzések mielőbbi lezárásában az adózók sok esetben ellenérdekeltek. (??? ☹)

Az EUB ítéletében kifejtette, hogy ez a fajta szabályozás, ellentétes a megfelelő ügyintézéshez való jogból eredő követelményekkel, amely az uniós jog egyik általános elvének kifejeződése. A megfelelő ügyintézés elve ugyanis megköveteli az adóhatóságtól, hogy a rá háruló ellenőrzési kötelezettségek keretében valamennyi releváns körülményre kiterjedő gondos és pártatlan vizsgálatot folytasson le.

Az EUB álláspontja szerint azon tény miatt, hogy az adóhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 124. §‑ának (3) bekezdésében foglaltak miatt nem veheti figyelembe a kiegészítő információk iránti kérelemre adott késedelmes válaszokat, megsérti az említett elvet, hiszen olyan határozatot hoz, amelyről tudja, hogy valószínűleg hiányos vagy akár téves információkon alapul. Emiatt az adóhatóság aránytalanul sértheti a héasemlegesség elvét azzal, hogy az adóalanyt nem mentesíti az áfa terhe alól.

Tehát az Air. 124.§(3) bekezdésében szereplő szabály sérti a héasemlegesség alapelvét.

Az ítéletnek voltak előzményei is egy szintén magyar ügyben: C‑396/20 CHEP Equipment Pooling

 

2024.05.20

 

2024.12.12. Ezzel kapcsolatosan módosították az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt. Erről a bejegyzésem itt található!