A mezőgazdasági tevékenység különleges adózása

I.

A mezőgazdasági tevékenység különleges adózása meghatározása során a 2006/112/EK irányelv a célok és alapelvek között (50. pont) rendelkezik a mezőgazdasági termelők felé történő „térítésátalány” fizetésének lehetőségéről, ha azok nem az általános szabályok szerint adóznak. A direktíva nem írja elő kötelezően a „térítésátalány” mértékét, azt tagállami kompetenciába utalja (Irányelv 297-299. cikk). Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az általános szabályok szerint adózók által levonási jog gyakorlásával megszerezhető áfa összeget.

Magyarország is alkalmazza ezt a szabályt, az általános forgalmi adó törvényben a „térítésátalány” megfelel a kompenzációs felárhoz fűződő előírásoknak.

A kompenzációs felár a különleges jogállású termelőket „kompenzálja” a beszerzéseiket terhelő le nem vonható áfa összegét illetően. Mértéke növény, növényi eredetű termék esetén 12 %, állat, állati eredetű termék esetében 7 %.

Egyébként a direktíva lehetővé teszi azt is, hogy a tagállamok nem éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen a „térítésátalány” nulla mértékű is lehet (Irányelv 298. cikk).

II.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok különleges jogállása azt jelenti, hogy a mezőgazdasági tevékenység körében – a termékimport kivételével- nincs adófizetési kötelezettségük, de adólevonási joggal sem élhetnek.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok csak áfa-alanyokra vonatkoznak, nem valamennyi, a szó köznapi értelme szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőre. Nem vonatkoznak tehát ezek a szabályok azokra, akiknek tevékenysége nem rendszeres, nem üzletszerű, illetve nem tartós.

III.

Mezőgazdasági különleges jogállás alá tartozhat, aki (amely) egészben vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat, továbbá a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerint mikró- és önálló vállalkozásnak minősül vagy minősülne akkor, ha a kis- és
középvállalkozásokról szóló törvény alá tartozna. (Ezt részletesen lásd EZEN a LINKEN)

IV.

Az Áfa törvényben szereplő szabályozással nem válik áfa-adóalannyá az a termelő, aki a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen értékesíti a saját szükségletein felüli termékeket. Ennek megfelelően nem vonatkoznak a különös szabályok azokra a magánszemélyekre, akik nem alanyai az áfának.

Az áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőknek mindenképpen adószámmal kell rendelkezniük ez alól nincs mentesülés.

V.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak a termékét megvásárlótól –amely felvásárló adóalany a törvényi megfogalmazás szerint nem lehet a törvény mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany­­- illetve a tőle szolgáltatását igénybe vevőtől kompenzációs felárat kell kapnia. A kompenzációs felár „kiváltja” a mezőgazdasági tevékenység tekintetében az adófizetési kötelezettséget és adólevonási jogot.

Ennek megfelelően a mezőgazdasági tevékenység különleges adózása során a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenységével összefüggésben adófizetési kötelezettsége nincs, emiatt viszont adólevonási jogot sem gyakorolhat. Ha a különleges jogállású időszak alatt keletkezik e tevékenységéhez kapcsolódó rá áthárított előzetesen felszámított áfa arra a jogállásának a megváltozását követően sem alapíthat adólevonási jogot.

VI.

Az áfa törvény alkalmazásában a különleges jogállást megalapozó mezőgazdasági tevékenységnek az alábbiak minősülnek:

• a törvény 7. számú mellékletében meghatározott termékek termelésére és feldolgozására irányuló tevékenység, feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi, vagy
• a törvény 7. számú mellékletében meghatározott szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenység, feltéve, hogy annak teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja.

A kompenzációs felár mértéke állatok, állati eredetű termékek, szolgáltatások esetén 7%; míg egyes növények, növényi eredetű termékek esetén 12%.

VII.

A kompenzációs felár a felvásárló adóalanynál előzetesen felszámított adóként vehető figyelembe emiatt meghatározott okirat kiállítására van szükség.

A kompenzácciós felárról a bizonylatot nem a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany, hanem a terméket beszerző a szolgáltatást igénybevevő adóalany állítja ki.

A törvény rendelkezik arról, hogy amennyiben a mezőgazdasági terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany a vásárlásairól felvásárlási okiratot állít ki, úgy a   mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany a felvásárlónak történő értékesítése során mentesül a számlaadási kötelezettség alól, tehát a felvásárlási okirat kibocsátásáról kizárólag a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője gondoskodhat.

Az adólevonási jog a mezőgazdasági tevékenységről számlát befogadó adóalanynál csak a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítése esetén gyakorolható. Az ellenérték részbeni kifizetése esetén még a kiegyenlített részre eső kompenzációs felár erejéig sem érvényesíthető adólevonási jog.

Feladat:

Egy mezőgazdasági termékek értékesítésével és felvásárlásával foglalkozó havi áfa bevalló belföldi kft. 2022. február hónapban almát vásárolt fel különleges jogállású mezőgazdasági termelőtől belföldön, melyet a hűtőházában kíván raktározni. Az ügylet értéke 200kg*35Ft/kg + kompenzációs felár. A termelő felé felvásárlási jegyet állított ki, a kompenzációs felárral növelt ellenértéket február 8-án kifizette.

 Értékelje számszakilag és szövegesen az eseményeket!

 Megoldás:

Mivel a teljes ellenérték+kompenzációs felár kifizetésre került, a komp.felár összege a levonható adók közt szerepeltethető. 200*35*0,12~840 Ft a kompenzációs felár gyümölcs esetében 12% mértékű, melyet a február havi áfa bevallásában szerepeltethet. (Ugyanakkor a február havi 08-as bevallásában is szerepeltetnie kell ezt összeget amennyiben a termelő magánszemély volt)

VIII.

A különleges jogállású adóalany kompenzációs felár megtérítését kérheti más tagállami, illetve harmadik országbeli vevőjétől is feltéve, hogy az a saját államában a mezőgazdasági tevékenységére vonatkozóan nem alkalmaz olyan különös szabályokat, amelyek előírásai megfeleltethetőek a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak.

Tehát ha pl. magyarországi különleges jogállású mezőgazdasági termelőtől Ausztriában letelepedett felvásárló vesz át 10 tonna újburgonyát akkor a belföldön érvényes 12% mértékű kompenzációs felárat fizeti.

A különleges jogállású adóalany kompenzációs felár megtérítésére tarthat igényt abban az esetben is, ha termékértékesítését olyan jogi személy felé teljesíti, aki saját tagállamában nem minősül ugyan a hozzáadottérték-adó alanyának, de a Közösségen belüli termékbeszerzései után (az értékhatár túllépése, vagy a jogi személy választása alapján) adófizetési kötelezettsége áll fenn.

Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet végző nem belföldi adóalany részére értékesít, úgy a bizonylatot magának kell kibocsátania, azaz a számlára vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazásával az egyéb kötelező adatok mellett az adóalap helyett a kompenzációs felár alapját, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett, pedig a kompenzációs felárat kell feltüntetni. A külföldi adóalany vevő az általa megfizetett kompenzációs felárra adó-visszatérítést alapíthat.

Feladat – mezőgazdasági termék értékesítése közösségen belülre

Magyar különleges jogállású adóalanytól román adóalany 60q fóliában termesztett paradicsomot vásárol fel kilónkénti 150 forintos felvásárlási áron. Milyen összeget kapott a szóban forgó termelő a felvásárlótól? Európai Unión belül zajló ügyletekben hogyan működik a kompenzációs felár rendszere? Fizet-e kompenzációs felárat, és milyen mértékűt, a hazai termelőnek a másik tagállambeli felvásárló? Ismertesse a vonatkozó jogszabályi előírásokat!

Megoldás:

A román felvásárlónak az átvételi áron felül a magyar áfa-törvényben meghatározott mértékű kompenzációs felárat kell megfizetnie a hazai nem áfa-alany termelő felé. Növény, növényi eredetű termék esetében ez 12%.

            Felvásárlási ár: 60q = 6000 kg  x 150,-Ft    900.000,-Ft

            + 12% komp.felár   = 900.000 x  0,12          108.000,-Ft

            Összes kifizetett pénzösszeg :                               1.008.000,-Ft

• Ha a felvásárló egy másik tagállamban vagy ún. harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany, úgy a bizonylatot (számlát) maga a mezőgazdasági termelő állítja ki az Áfa tv. 202. § (2) bekezdés b) pontjában tárgyalt adattartalommal. A külföldi illetőségű felvásárló is a belföldön érvényes mértékű kompenzációs felárat fizeti a termelő felé, és számára az a külföldi adóalanyok számára adható áfa-visszatérítés rendszerében térül meg.

 

Feladat – mezőgazdasági szolgáltatásnyújtás közösségen belülre

Magyar különleges jogállású mezőgazdasági termelőtől osztrák adóalany talajművelési munkálatokat rendel meg 250 e Ft díjazásért. Fizet-e kompenzációs felárat, ha igen, milyen mértékűt, a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtójának a másik tagállambeli megrendelő? Ismertesse a vonatkozó jogszabályi előírásokat!

Megoldás:

Az osztrák megrendelőnek a szolgáltatás díján felül a magyar áfa-törvényben meghatározott mértékű kompenzációs felárat kell megfizetnie a hazai mezőgazdasági szolgáltatás nyújtója felé. Szolgáltatások esetében ez 7 %.

            Szolgáltatás díja                                            250.000 Ft

            + 7 % komp.felár =250.000×0,07                 17.500 Ft

            Összes kifizetett pénzösszeg:             267.500 Ft

• Az áfa-törvény rendelkezései alapján a különleges jogállású mezőgazdasági termelő Közösségen belüli ügyleteire vonatkozó előírásokat a 7.sz. melléklet II. részében szereplő mezőgazdasági szolgáltatásokra is alkalmazni kell. Eszerint a mezőgazdasági termelőt a másik tagállamba irányuló mezőgazdasági szolgáltatás esetén is a magyar áfa-törvényben meghatározott kompenzációs felár illeti meg.
• Az osztrák megrendelő a kifizetett kompenzációs felárat a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyok számára adható áfa-visszatérítés rendszerében kaphatja vissza.

 

Feladat – mezőgazdasági termék értékesítése harmadik országba

Ha szerb illetőségű felvásárló veszi át a gyümölcsöt belföldi mezőgazdasági különleges jogállású adóalanytól, úgy a felvásárló a kifizetett kompenzációs felár végső viselőjévé válik, az nem térül meg számára. A külföldi felvásárló által kifizetett kompenzációs felár ugyanis a külföldi adóalanyok részére adható áfa-visszatérítés rendszerében akkor térül meg (Áfa tv. 247. § (3) bek.), ha a felvásárló az Európai Közösségben letelepedett adóalany, vagy ha az illetősége szerinti országgal viszonosság van érvényben. Mivel Szerbiával nincs érvényben viszonossági megállapodás, a szerb felvásárló részére valóban nem térül meg az általa kifizetett kompenzációs felár.

 

2022.12.04.