A mezőgazdasági tevékenység különös szabályainak feltételei

I.

A mezőgazdasági tevékenység különös szabályainak feltételei azokra a belföldi áfa-alanyokra vonatkoznak, amelyek egészben vagy túlnyomó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint (a továbbiakban Kkv. tv.) egyúttal mikro és önálló vállalkozásnak minősülnek, vagy minősülnének akkor, ha e törvény hatálya alá tartoznának.

I.1.

Az „egészben vagy részben” fordulat értelmezése 2012-től került be a törvény szövegébe.

Ennek az a lényege, hogy ha az adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, akkor mezőgazdasági tevékenységet túlnyomó részben folytatónak minősül függetlenül a mezőgazdasági tevékenység és az azon kívüli tevékenység bevételének egymáshoz viszonyított arányától.

Amennyiben az egyéb tevékenysége bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, akkor az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az is feltétel, hogy az is feltétel, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó – kompenzációs felárat is tartalmazó – éves bevétele időarányosan több legyen, mint az egyéb tevékenységből származó – adót is tartalmazó – időarányos éves bevétele. [Áfa-törvény 198.§ (2) bekezdés]

A bevételek számításakor a kompenzációs felárat, az egyéb tevékenységnél pedig az áfát is figyelembe kell venni.

I.2.

A Kkv. tv. alapján mikro-vállalkozás ahol a foglalkoztatottak száma 10 főnél kevesebb valamint az éves nettó árbevétele nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget; önálló vállalkozás pedig az, amely a Kkv. tv. előírásai alapján nem minősül partner vagy kapcsolt vállalkozásnak.

Ezeket a mutatókat a Kkv. szerint az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallás szerint, a foglalkoztatottak létszáma alapján történik. Amennyiben az adóalany működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező, gazdasági tevékenységet kezdő adóalany esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet – jogos várakozást – kell figyelembe venni. Amennyiben egy adóalany éves szinten túllépi a létszám vagy pénzügyi határértékét, csak abban az esetben veszíti el a mikro-vállalkozói minősítését, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket.

Az áfa törvény 197. § (1) bekezdés a) pontjának és (2) bekezdésének együttes olvasata alapján abban az esetben, ha a tárgyév július elsején elvégzett vizsgálat szerint az adóalany már nem minősül mikro-vállalkozásnak, akkor a következő adóévben már nem alkalmazhatja a különös szabályokat.

Ennek megfelelően például a foglalkoztatottak létszámának évközi változásai a különös szabályok alkalmazhatóságát nem befolyásolják (az átlagos statisztikai állományi létszámnak két egymást követő évben kell meghaladnia a 10 fős határértéket a mikro-vállalkozásnak minősülés elvesztéséhez).

I.3.

Önálló vállalkozás

Minden olyan vállalkozás, amely független és nem minősül partnervállalkozásnak vagy kapcsolt vállalkozásnak. A vállalkozás akkor is önállónak minősül, ha az alábbi típusú befektetők bármelyike 25–50%-ot birtokol a vállalkozás tőkéjéből vagy szavazati jogaiból

I.4.

Partnervállalkozás:

Amennyiben a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban legalább 25%-os, de nem haladja meg az 50%-ot, a két vállalkozás egymás partnervállalkozásának minősül.

I.5.

Kapcsolódó vállalkozások:

Kapcsolódó vállalkozásnak azok a vállalkozások minősülnek, amelyek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik vállalkozás szavazati jogai felett a másik vállalkozás közvetlenül vagy közvetve döntő ellenőrzést gyakorol, vagy képes arra, hogy meg­határozó befolyása legyen a vállalkozásra. Amennyiben a részesedés, vagy a szavazatok aránya más vállalkozásokban meghaladja az 50%-os küszöbértéket, akkor a vállalkozásokat kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

– egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy

– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

– egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy

– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja, illetve

– azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az előzőekben felsorolt kapcsolatban, továbbá

– azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén az előzőek szerinti kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

II.

Ha mg tevékenységet folytató áfa-alany magánszemély (pl.: őstermelő, EV) más vállalkozás vezető tisztségviselője, vagy FB tagja, akkor mint őstermelő vagy EV nem minősül kapcsolt vállalkozásnak mert közte és a vállalkozás között nem valósul meg automatikusan a KKV szerinti kapcsolat (KKV tv. 4.§(3)).

Nem tekintjük kapcsolódó vállalkozásnak azokat a vállalkozásokat sem, amelyek csak valamely természetes személy munkája révén kapcsolódnak tehát ha pl. valaki az egyikben ügyvezető a másikban FB tag. Tehát ha egy őstermelő egy vállalkozás ügyvezetője akkor önmagában emiatt nem veszíti el a speciális jogállását sem ő sem pedig esetlegesen a társaság.

Ha azonban abban a vállalkozásban, ahol ügyvezetőként dolgozik vagy bármely más vállalkozásban 25%-ot elérő tulajdoni részesedése van, akkor a KKV tv. 4.§(2)b) szerint már partner vállalkozásnak minősül és emiatt már nem lesz önálló vállalkozás és így elveszíti a speciális jogállását.

Feladat:

Egy magánszemély, aki egy társaság gazdasági igazgatója, és 10%-ot elérő tulajdonrésszel rendelkezik a társaságban, de egyben tulajdonosa egy szőlőültetvénynek is. A szőlőtermést őstermelőként – kompenzációs felár igénybevételével – szeretné értékesíteni. Kizárja-e a kompenzációs felár igénybevehetőségét a gazdasági társaságban betöltött tisztsége, illetve tulajdoni hányada? Válaszát indokolja!

Megoldás:

Az Áfa tv. 197. §-ának vonatkozó előírása értelmében mezőgazdasági különleges jogállású adóalany az lehet, aki egészben vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat és egyúttal a vonatkozó törvény szerinti mikro- és önálló vállalkozásnak minősül vagy minősülne akkor, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény alá tartozna. Önálló vállalkozás az, amelyik nem minősül partner- vagy kapcsolt vállalkozásnak. Ez azt jelenti, hogy nincs 25%-ot elérő vagy meghaladó tulajdonrésze más vállalkozásban, nem rendelkezik a szavazatok tulajdonosi többségével más vállalkozásban, stb. Mivel ügyfelének a gazdasági társaságban megszerzett tulajdonrésze a hivatkozott szintet nem éri el, a 10% tulajdonrész tehát nem zárja ki a különleges jogállás megtartását szőlőtermelése tekintetében. Ügyvezető igazgatóként kapott fizetése pedig nincs befolyással a különleges jogállás megtarthatóságára (tevékenységnek az önálló tevékenység minősül, a munkabér, stb. ebből a szempontból nem tevékenységből származó jövedelem). Amennyiben a vonatkozó törvényi előírások szerint őstermelőként regisztráltatta magát és a szőlőtermést felvásárló felé értékesíti úgy jogosan tart igényt az Áfa tv. 201. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 12%-os mértékű kompenzációs felárra.

III.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállása mindaddig fennáll amíg a törvényi előírásoknak megfelel, illetve amíg adózó nem dönt úgy, hogy ezen a jogállásán változtatni kíván

Döntését bármikor megváltoztathatja akár év közben is, de a jogállás megváltoztatását követő második adóév végéig a különleges jogállásba visszatérni nem lehet.

Abban az esetben ha az adóalany tárgyév július 1.-én már nem minősül a Kkv. Tv. Szerinti mikro és önálló vállalkozásnak, akkor a speciális jogállása tárgyév december 31-én automatikusan megszűnik.

Ha az adóalany nem saját választás eredményeképpen hanem pl. azért mert pl. nem minősül mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalanynak, akkor nem két évre veszíti el a különleges jogállását, ekkor az adóalany a tárgyévet követő év után újra dönthet úgy, hogy az Áfa tv. XIV. fejezete szabályait alkalmazza.

Feladat

Egy évek óta működő adóalany 2022. év elején is megfelel az Áfa tv. XIV. fejezetében foglalt feltételeknek és mindeddig nem döntött úgy, hogy e rendszer hatálya alól kijelentkezik, így az év elejétől a kompenzációs rendszert alkalmazza.

a) Az adóalany július 1-jén már nem minősül a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti mikrovállalkozásnak a 2020-2021. évi létszám- és bevételi adatai alapján.
Év végéig a különös szabályok szerint járhat el, de 2023-2024. során nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszer szerinti rendelkezéseket. Leghamarabb 2025. január 1-jétől alkalmazhatja újra a különös szabályozást. Ugyanez a helyzet, ha 2022. július 1-jén a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény önálló vállalkozás fogalmának nem felel meg az adóalany.

b) Az adóalany év során úgy dönt, hogy kijelentkezik a XIV. fejezet hatálya alól és az általános szabályokat kívánja alkalmazni. Döntése már év közben hatályosul, vagyis nem csupán 2023. január 1-jétől, hanem döntését követően a 2022-es év további részében az általános szabályok szerint járhat el. Leghamarabb 2025. január 1-jétől térhet vissza a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás hatálya alá.

c) Az adóalany év során bármikor nem felel meg annak, hogy az áfatörvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytat. Ebben az esetben 2022. december 31-éig a különös szabályok szerint járhat el, de 2023. során nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszer szerinti rendelkezéseket. Leghamarabb 2024-ben térhet vissza a különös szabályozás hatálya alá.

IV.

A mezőgazdasági tevékenység általános szabályai EZEN A LINKEN találhatók

2022.12.04.