NAV határozat módosítása, visszavonása 
NAV határozat módosítása, visszavonása kérdéskörben felmerül, hogy mikor kell az adóhatóságnak saját hatáskörben visszavonó, és mikor módosító döntést hozni?
Válasz: Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban. Air.) 120 § (1 ) bekezdése értelmében az adóhatóság a felettes szerv vagy a közigazgatási bíróság által még el nem bírált jogszabálysértő döntését, illetve a közigazgatási perrel érintett döntést hozó adóhatóság a bíróság által még el nem bírált jogszabálysértő döntés-részét módosítja vagy visszavonja. Az adóhatóság a döntést az adózó terhére egy alkalommal módosíthatja.
Az Air. 120 § (3) bekezdése szerint az adóhatóság az adó megállapításához, a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a döntését, ha azt törvény előírja. E rendelkezést alkalmazni kell a fellebbezési eljárásban is.
A döntés visszavonása tipikusan abban az esetben szükséges, ha megállapítást nyer, hogy a hatóságnak az ügyben egyáltalán nem kellett volna döntenie, vagy nem az adott típusú döntést kellett volna hoznia (pl. határozat helyett végzést), illetve ha a döntés olyan hibában szenved, mely egyéb módon nem orvosolható (pl. nem megfelelő adózó számára meghozott határozat; az adózó nevének olyan mértékű elírása, hogy az befolyásolja egyértelmű beazonosíthatóságát; nem a jogosult által kiadmányozott határozat, vagy ha pl. egyértelműen megállapítható, hogy adózói mulasztás hiányában a mulasztási bírság vagy az adóbírság kiszabása jogsértő volt)
A döntés visszavonása a teljes döntést érinti, annak minden megállapítását törölve állítja vissza a döntéshozatalt megelőző állapotot, azaz az alapdöntés eljárás-jogilag megszűnik. A visszavonó határozat/végzés az alapdöntés helyébe lép.
A határozat/végzés saját hatáskörű módosítása esetén a hatóság döntésére továbbra is szükség van, csak megváltozott tartalommal.
A módosítás általában csak a határozat egyes megállapításaira vonatkozik. Tartalmi szempontból ilyenkor a (részleges) módosítás az alaphatározat részévé válik, s így a két döntés a továbbiakban kizárólag együtt értelmezhető, együttesen alkotva a hatóság döntését. Ebből következően a módosító határozatban a módosítással nem érintett megállapításokról nem szabad rendelkezni, azokat nem szabad megismételni. A módosító döntéssel szabadon korrigálható a rendelkező és/vagy az indokolási rész is.
A módosító döntés kivételes esetben teljeskörű is lehet Így például ha egy utólagos adómegállapítás minden megállapítását (minden döntését) törölni kellene, a határozat visszavonása helyett teljeskörű módosító határozat kiadmányozásának van helye. Ennek indoka, hogy adóellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz (utólagos adómegállapítás), tehát ilyen esetben azt kell rögzíteni a döntésben, hogy az adózó adókötelezettségeit a bevallással egyezően állapítja meg az adóhatóság.
Akkor is teljeskörű a módosítás, ha minden korábbi megállapítás úgy kerül módosításra, hogy marad érdemi megállapítás.
2023.04.07