Banküzemtan – passzív bankügyletek feladatok
I. Passzív bankügyletek – Kiválasztásos feladatok
I.1.
Az alább felsoroltak közül melyik elem nem tartozik a bankok szavatoló tőkéjéhez?
a) a tőketartalék,
b) a kötelező céltartalék,
c) az általános tartalék,
d) az eredménytartalék.
I.2.
Válassza ki a passzív bankügyletet!
a) A bank kölcsönt nyújt az ügyfelei részére.
b) A bank forrásgyűjtő tevékenységet végez.
c) A banknak követelése keletkezik a jegybankkal szemben.
d) A banknak követelése keletkezik az állammal szemben.
I.3.
Válassza ki a látra szóló betét jellemzőjét!
a) a betét tulajdonosa nincs nevesítve.
b) az állomány egy része stabil magként mindig a bank rendelkezésére áll.
c) likviditása miatt az egyik legcélszerűbb befektetési forma.
I.4.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) A bank alapításhoz legalább 3 milliárd forint jegyzett tőke szükséges.
b) Minden szakosított hitelintézet 1 milliárd forint jegyzett tőkével alapítható.
c) Pénzügyi vállalkozás legalább száz vagy százötvenmillió forint induló tőkével alapítható.
d) Kizárólag valutaváltással foglalkozó kft. legalább 3 millió forint törzstőkével alapítható.
I.4.
Válassza ki a helyes megállapítást!
a) Az országos betétbiztosítási alap csak a forintbetéteket biztosítja.
b) Az országos betétbiztosítási alap csak a devizabetéteket biztosítja.
c) Az országos betétbiztosítási alap névre szóló betéteket biztosítja pénznemtől függetlenül.
d) Mindhárom előbbi megállapítás helytelen.
I.6.
Válassza ki a látra szóló betét jellemzőjét!
a) A betét tulajdonosa nincs nevesítve.
b) Olyan betételhelyezés, ahol a pénz nincs lekötve egy adott futamidőre, hanem bármikor felhasználható.
c) A napi pénzforgalom lebonyolítására nem alkalmas.
d) Likviditása miatt az egyik legcélszerűbb befektetési forma.
II. Passzív bankügyletek – Igaz / hamis feladatok
II.1
Csökkenő kamatirányzat esetében a változó lebegő kamatozású betét fogadása előnyösebb a bank számára, mint a fix kamatozású betét
Az állítás Igaz, mert a betéti kamat a bank számára a kamat költségnek számít. A lebegő kamatozású betét kamatát bármikor csökkentheti a bank, a fix kamatozású betét kamatán pedig nem változtathat, ezért fix kamatozás estében az aktuális piaci kamatnál drágább idegen forrást használ.
II.2
A szavatoló tőke a hitelintézet saját tőkéjének összege.
Hamis.
Nemcsak a saját tőke, hanem a saját tőke + alárendelt kölcsöntőke jelenti a szavatoló tőkét.
II.3
A pénzügyi vállalkozás minden pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezhet.
Az állítás hamis, mert a pénzügyi vállalkozás nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hitelintézetek kizárólagos tevékenységi körébe tartozik
II.4
A banki hitelintézetek szövetkezeti formában is működnek.
Az állítás Hamis, mert csak a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek működhetnek szövetkezeti formában.
II.5
A hitelintézeti törvény alapján pénzügyi intézmények csak a bank és a szakosított hitelintézet minősül.
Az állítás hamis, mert a hitelintézeti törvény alapján a hitelintézetek (bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek) és a pénzügyi vállalkozások minősülnek pénzügyi intézménynek.
II.6
A hitelügyletek az aktív, a betétügyletek a passzív bankügyletek körébe tartoznak.
Az állítás igaz, mert: a hitelügylet során a banknak követelése (aktívája), a betét ügylet kapcsán pedig kötelezettsége (passzívája) keletkezik.
II.7
A látra szóló betét fölött bárki rendelkezhet, akinek a betétről szóló dokumentum a kezében van.
Az állítás hamis mert a „látra” megnevezés nem a rendelkezési jogra, hanem a lekötés időtartamára vonatkozik.
III. Passzív bankügyletek – definíciók
III.1
Mi az OBA legfontosabb feladata?
A tagintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeg kifizetése.
III.2
Hogyan határozza meg a hitelintézetekről szóló törvény a bank fogalmát?
A bank az a hitelintézet, amely a
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
c) pénzügyi lízing,
tevékenységet üzletszerűen végzi.
III.3
Felmondásos betétek:
A felmondásos betét átmenetet képez a látra szóló betét és a lekötött betét között mind hozzáférhetőségben, mind kamatozásában.
III.4
Milyen két típusba szokták sorolni a modernkor bankrendszereit?
Megkülönböztetnek:
a) specializált és
b) univerzális bankrendszereket.
III.5
Hogyan csoportosíthatja a betéteket lejáratuk szerint?
a) Látra szóló,
b) felmondásos és
c) lekötött betét.
