Az egyik adózással foglalkozó internetes portál cikkében ma azt olvastam, hogy egy perben a Kúria úgy döntött, hogy az azonnali jogvédelem intézménye az adóhatóságot nem illeti meg „ugyanis az adóhatóság esetében a „saját döntése által okozott hátrány” nem értelmezhető és ezért nincs az adóhatóságnak olyan joga, amelyik sérülhetne, ha a bíróság ítéletét végre kellene hajtania. Emiatt, ha a Törvényszék új eljárásra utasítja a NAV-ot, akkor annak elkezdésével nem várhatja meg a Kúria döntését.
Gondoljuk végig miről is van itt szó?
A rendes jogorvoslati rendszer szerint egy ellenőrzési határozattal szemben az alábbi fórumokon lehet jogorvoslattal élni: NAV I. fokú határozat (jogorvoslat: fellebbezés) => NAV II. fokú határozat (jogorvoslat: bírósági kereset) => Törvényszéki ítélet (jogorvoslat: felülvizsgálati kérelem a Kúriára).
Ha a NAV-ot új eljárásra utasították, és az ügy a Kúriára került az csak olyan ügy lehet ahol az adóhatóság az adózó terhére foglalt állást és később vitatta a Törvényszék döntését.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény 129.§ (6) bekezdése szerint az adóhatóság a bíróság által elrendelt új eljárást a döntés közlésétől számított hatvan napon belül kezdi meg. A hivatkozott ítélet szerint el kell kezdeni függetlenül attól, hogy mi lesz a Kúria ítélete.
Tehát folyik a Kúriás felülvizsgálat, a NAV eközben elindítja az ellenőrzését aminek -ha addig nem születik meg a Kúria ítélete- ki lehet találni, hogy mi lesz az eredménye? Az adóhatóság ugyanazt fogja megállapítani mint az alapellenőrzés során, hiszen pont ugyanarról a tényállásról van szó amelyben a Törvényszék döntésével nem értett egyet.
Ha nem jó egy szabályozás azon nem tilos változtatni…
2022.10.21
