Valuta és deviza rendszer feladatok

 

 I. Valuta és deviza rendszer – Kiválasztás

 

I.1.

Válassza ki a forint felértékelődésre vonatkozó megállapítást!

 

a) a kereskedelmi mérleg egyenlegére nem gyakorol hatást.

b) a kereskedelmi mérleg egyenlegére pozitív hatást gyakorol.

c) a kereskedelmi mérleg egyenlegére negatív hatást gyakorol.

d) mindhárom előző szempont a kötvény hátrányi közé tartozik.

 

 

I.2.

A rugalmas árfolyamot rövid távon alakító tényező

 

a) A kamatlábak eltérése

b) A fizetési mérleg egyenlege

c) Az inflációs ráták különbsége

d) A külkereskedelmi mérleg egyenlege

 

I.3.

A teljes konvertibilitás

 

a) esetén a szabad átváltás csak a devizakülföldiek esetén terjed ki a fizetési mérleg minden tételére

b) minden piaci szereplő teljes pénzmozgásának átválthatóságát jelenti

c) engedély alapján minden pénzmozgás esetében szabad pénzmozgást jelöl

d) csak az EURO-ra vonatkozhat

 

I.4.

A rugalmas árfolyamot hosszú távon alakító tényező

 

a) a kamatlábak eltérése

b) a fizetési mérleg egyenlege

c) az inflációs ráták különbsége

d) a külkereskedelmi mérleg egyenlege

 

I.5.

Egy adott „fogyasztói kosár” A országban 200 peso, B országban 30 dollár. A két valuta átváltási aránya 1 dollár = 7 peso. Vásárlóerő paritás alapján vizsgálva a dollár-piacon…

 

a) ázsió alakult ki.

b) díszázsió alakult ki..

c) az árfolyam parin áll

 

I.6.

Válassza ki az eladási fedezeti ügylet jellemzőjét!

a) akkor kötik, ha az árfolyamok csökkenése veszteséget okozhat.

b) akkor kötik, ha az árfolyamok emelkedése veszteséget okozhat.

b) akkor kötik, ha az árfolyamok stagnálása veszteséget okozhat.

c) mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes lehet.

 

I.7.

A teljes konvertibilitás

 

a) esetén a szabad átváltás csak deviza-külföldiek esetében terjed ki a fizetési mérleg minden tételére.

b) minden piaci szereplő teljes pénzmozgásának szabad átválthatóságát jelenti.

c) engedély alapján minden pénzmozgás esetében szabad pénzmozgást jelöl.

d) csak az EURO-ra vonatkozhat.

 

I.8.

Devizán értjük

 

a) az ország törvényes fizetőeszközét, továbbá idegen ország bankjegyét, érméjét;

b) a külföldi pénznemre szóló követelést vagy tartozást, amelyet általában bankszámlapénz formájában teljesítenek;

c) a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges vagy a rendelkezésre álló bankjegyek és érmék (váltópénz) mennyiségét;

d) az olyan külföldi pénzt, amelyet bárhol szívesen elfogadnak.

 

I.9.

A valuták (devizák) eladási árfolyama az az ár,

 

a) amely áron a valuta (deviza) tulajdonosa valutáját, devizáját eladni hajlandó;

b) amely áron a devizaügyletekkel foglalkozó, a valutát, devizát attól, aki azt eladni akarja, hajlandó megvenni;

c) amely áron az, aki (amely) devizaügyletekkel foglalkozik, a valutát, devizát eladásra kínálja;

d) amelyet az MNB eladási maximumként meghatároz.

 

I.10.

Válassza ki a menedzselt devizaárfolyam jellemzőjét!

 

a) Az árfolyamot kizárólag a devizapiaci árfolyamok határozzák meg.

b) Az árfolyamot a központi bank határozza meg.

c) Az árfolyamot a devizapiac és a központi bank együttesen határozza meg.

d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helytelen.

 

I.11.

Válassza ki a helyes megállapítást!

 

a) A pénztömeg szabályozása a pénzügyi kormányzat feladata.

b) A belső megtérülési ráta számításánál az elfogadási határérték 1,00.

c) A hazai valuta leértékelésének importra gyakorolt hatása deviza vételi forward ügylettel kivédhető.

d) A csődeljárás a vállalkozás megszüntetésére irányul.

 

I.12.

Válassza ki a helyes megállapítást!

 

a) a valuta valamely ország törvényes fizetési eszközére szóló követelés

b) a nemzeti valuta árfolyamának változása hatást gyakorol a devizában denominált megtakarítások hozamaira

c) a magyar forint korlátozott konvertibilitással bír

d) a bank és az ügyfél közötti ügyletek esetén a devizamarge vételi és a deviza eladási árfolyam különbsége

 

 

I.13.

Válassza ki a hivatalos árfolyam meghatározását!

 

a) az engedéllyel rendelkező pénzváltók által alkalmazott árfolyam

b) a bankok által alkalmazott átlagos vételi és eladási árfolyam

c) az MNB hivatalos devizaalapján szereplő devizák árfolyama

d) devizatörvényben előírt, kötelezően alkalmazandó árfolyam

 

I.14.

Válassza ki a valutaleértékelésre vonatkozó megállapítást!

 

a) gátolja az exportot és ösztönzi az importot, mert az exportbevétel értéke nemzeti valutában csökken, a importtermék ára pedig hazai valutában kifejezve csökken.

b) ösztönzi az exportot és gátolja az importot, mert az exportbevétel ellenértéke nemzeti valutában kifejezve nő, az importtermék ára hazai valutában csökken.

c) ösztönzi az exportot, drágítja az importot, mert az exportőr deviza-bevételének értéke nemzeti valutában kifejezve nő, az importtermék ára hazai valutában kifejezve szintén nő.

d) gátolja az exportot és ösztönzi az importot, mert az exportárbevétel nemzeti valutában csökken, az importtermék ára hazai valutában nő.

 

I.15.

Válassza ki a kereskedelmi valuta jellemzőit!

 

a) Nemzetközi méretekben betölti a pénz valamennyi funkcióját.

b) Nemzetközi méretekben forgalmi és fizetési eszközként szerepel.

c) Nemzetközi méretekben általános felhalmozási eszköz

d) A tartalék valuta a pénz világpénz funkcióját tölt be.

 

I.16.

Válassza ki a helyes megoldást!

 

a) Devizaszámla csak konvertibilis pénznemben vezethető.

b) Devizaszámla csak névre szóló lehet.

c) Devizabelföldi jogosult a devizaszámlán lévő összeget más devizára, vagy forintra átváltani.

d) Mindhárom előző megállapítás egyaránt helyes.

 

I.17.

A keresztárfolyam számításakor

 

a) két deviza értékviszonyát mesterséges szintetikus pénzben rögzítik

b) két deviza értékviszonyát a vásárlóerők összehasonlításával határozzák meg.

c) két deviza értékviszonyát egy harmadik ország devizája közbeiktatásával állapítják meg.

d) két deviza értékviszonyát aranyparitásuk összehasonlításával határozzák meg.

 

II. Valuta és deviza rendszer – Igaz-hamis

 

II.1.

Magyarország folyó fizetési mérlegét súlyosan megterhelik a külföldi kölcsönök törlesztő részletei.

Hamis. Nem a fizetési mérleget, hanem a tőkemérleget terhelik.

 

II.2.

Rögzített valutaárfolyam-rendszerben a jegybank által előírt árfolyam alkalmazása minden hazai tranzakciónál kötelező.

Hamis. Rögzített árfolyam esetén az árfolyamok a deklarált paritás körüli szűk sávban mozoghatnak. A jegybank nem írja elő a kötelező árfolyamot, hanem devizapiaci beavatkozással akadályozza meg, hogy az árfolyamok a rögzített sávból kilépjenek.

 

II.3.

A hazai valuta felértékelése az exportőrök szempontjából kedvezőtlen hatású.

Igaz. Ilyenkor az exportőr deviza-bevételének értéke nemzeti valutában kifejezve csökken

 

II.4.

A hazai valuta leértékelése az exportőr szempontjából kedvező.

Igaz.  Ilyenkor az exportőr deviza-bevételének értéke nemzeti valutában kifejezve nő

 

II.5.

A deviza más ország törvényes fizetési eszköze az adott országban, illetve az adott ország törvényes fizetőeszköze más országban, amely érme vagy bankjegy formájában jelenik meg.

Az állítás Hamis, mert a deviza más ország törvényes fizetőeszközére (valutára) szóló követelés.

 

II.6.

A külkereskedelemben az országkockázat azt jelenti, hogy a különböző valuták árfolyama ingadozik.

Hamis, mert a valuta árfolyamának ingadozása árfolyamkockázatot jelent. Az országkockázat bővebb kategória, magába foglalhat politikai, katonai, transzfer kockázatot is.

 

II.7.

A nemzeti fizetőeszköz felértékelődése rövidtávon export visszafogó hatású.

Az állítás Igaz, mert az erős hazai fizetőeszköz rontja az export jövedelmezőségét.

 

II.8.

A paritás a pénzek összehasonlítására használt elméleti érték.

Az állítás Igaz mert a klasszikus pénzeket aranyparitásuk, a modern pénzeket vásárlóerő paritásuk alapján hasonlítják össze.

 

II.9.

A külkereskedelemben az országkockázat azt jelenti, hogy a különböző valuták árfolyama ingadozik.

Hamis, mert a valuta árfolyamának ingadozása árfolyamkockázatot jelent. Az országkockázat bővebb kategória, magába foglalhat politikai, katonai, transzfer kockázatot is.

 

II.10.

A nemzeti fizetőeszköz leértékelődése rövidtávon export ösztönző hatású.

Az állítás igaz, mert az erős hazai fizetőeszköz javítja az export jövedelmezőségét.

 

II.11.

A hazai valuta felértékelődése a termék előállítási költségeit megnöveli, ezért a termék importtal történő helyettesítése előnyös lehet.

Az állítás Igaz , mert a hazai valuta felértékelődése csak abban az esetben hat a gyártási költségekre, ha a termék előállítása során importból származó anyagokat, alkatrészeket is felhasználnak.

 

III. Valuta és deviza rendszer – Definíciók

 

III.1.

Mi a bilaterális klíring lényege?

A bilaterális klíring kétoldalú megállapodás szigorú fizetési feltételekkel, meghatározott valuta felhasználásával.

 

III.2.

Mi az árfolyam?

Az árfolyam a  valuták, devizák, értékpapírok tényleges piaci értéke, amely a kereslet és a kínálat hatására alakul ki a piacon.

 

III.3.

Mi a Flexibilis árfolyam (rugalmas árfolyam)?

Flexibilis árfolyam (rugalmas árfolyam): Ebben az esetben az árfolyam a piacon minden kötöttség nélkül, szabadon változik a kereslet-kínálat alakulása szerint. Szokás még lebegő, vagy flotáló árfolyamnak nevezni.

 

III.4.

Sorolja fel a külkereskedelem különleges áru ügyleteit!

– barter ügylet

– kompenzációs ügylet

– ellenvásárlásos ügylet

– reexport ügylet

– közvetítő kereskedelem

– switchügylet

– tranzitügylet

– bérmunka feldolgozásos ügylet

 

III.5.

Mi a vásárlóerő-paritás?

Két ország pénzének vásárlóerő alapján történő összehasonlítása. Cassel svéd közgazda határozta meg először, majd a Nemzetközi Valutaalap is elfogadta. Az összehasonlítás egy képzeletbeli fogyasztói kosár alapján történik, amelynek ellenértékét határozzák meg különböző pénznemekben. Ezek között alakítják ki az arányszámokat. Az így kapott értékek a vásárlóerőparitást jelentik.

 

III.6.

Mit értünk keresztárfolyamon?

Két deviza értékviszonyát egy harmadik ország valutájának közbeiktatásával állapítjuk meg.

 

III.7.

Mi a közvetlen (egyenes) árfolyamjegyzés?

Az a jegyzési forma, amikor a külföldi pénz 1, 10, 100, vagy 1 000 egységét fejezik ki a nemzeti fizetőeszközben.

 

III.8.

Mit jelent a fel-, vagy leértékelés?

A valuta, deviza hivatalosan bejelentett, központi döntés alapján megvalósított, tudatos, a gazdasági feltételekhez igazodó értékváltoztatása.

 

III.9.

Mit jelent a fel-, vagy leértékelődés?

Piaci kategória, strukturális értékváltozás, amely a termékszerkezet változásából eredő értékváltozás, a piacon a kereslet és kínálat változásának hatására alakul ki.

 

III.10.

Mit jelent a  konvertibilitás?

Klasszikus értelmezése, hogy a valuta minden más valutára és aranyra is szabadon átváltható.

 

III.11.

Mi a kötött devizaforgalom?

Kötött devizagazdálkodás a devizaforgalom állami irányítását jelenti, amikor a szabályok mellett a szükséges szervezetek megalakítására is sor kerül. (devizahatóság, központi devizagazdálkodó szervezet, devizabeszolgáltatási kötelezettség, engedélyezési rendszer, kötött árfolyam, stb…)

 

III.12.

Mi a kötött árfolyam?

Ebben az estben az árfolyamok rögzítése hatósági úton történik, alkalmazása a kötött devizagazdálkodás időszakában jellemző. Ekkor az árfolyam nagyságát a külföldi valuta többlete, vagy hiányként jelzik.

 

III.13.

Mi a marge?

Árfolyamrés, amely a vételi és az eladási árfolyam különbsége.

 

III.14.

Mi a Paritás?

Pénzek összehasonlítására használt elméleti érték. Klasszikus formája az érmeparitás és az aranyparitás.

 

III.15.

Mi a transzferábilis valuta?

Jellemzője, hogy meghatározott körben váltható szabadon.

 

III.16.

Mi a vételi árfolyam (pénzárfolyam)?

A bank ezen vásárolja a felkínált valutát (alacsonyabb, mint az eladási árfolyam)