Az egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózása

 

I.

Az egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózása a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján meglehetősen bonyolult, hiszen 4 az alábbiak szerinti adók terhelik a jövedelmét:

 

A.        A vállalkozói kivét után (15 % személyi jövedelemadó)

B.        Vállalkozói jövedelemadó (a II. pontban „B”-vel jelölve)

C.        Osztalékadó (a II. pontban „C”-vel jelölve)

D.         Szociális hozzájárulási adó (A vállalkozói kivét és az osztalékadó után)

 

II.

A vállalkozói személyi jövedelemadó levezetése során ki kell számolni vállalkozó nyereségét.

A nyereség a bevételeknek és a költségeknek a különbsége.

Legyen az a példánk, hogy 100 egység volt a a vállalkozó bevétele és 50 egység volt a költsége.

A vállalkozói jövedelmek utáni adók levezetése a következőképpen néz ki:

 

A vállalkozás bevételei	100
A vállalkozói költségek	50
Vállalkozói adóalap	50	(100-50)
Vállalkozói személyi jövedelemadó	4,5	(100-50) x 0,09 „B”
Osztalékalap	45,5	(100-50-4,5)
Vállalkozói osztalékalap adója	6,825	(45,5 x 0,15) „C”

 

Magyarázat:

Tehát ha 100 egység volt a bevétel és 50 egység a költség, akkor a vállalkozói adóalap (a nyereség 50) egység lesz. Ezután az 50 egység után kell 9 % vállalkozói személyi jövedelemadót fizetni.

Számszerűsítve: (100-50) x 0,09 = 4,5. Tehát 4,5 egység nyereség utáni adót kell fizetni. (az I. pont szerinti felsorolás  „B” pontja)

 

Ezután tovább kell mennünk, mivel a 9 százalék nyereségadó megfizetése után további adófizetés következik, melyet vállalkozói osztalékadónak nevezünk. Vállalkozói osztalékadó 15 százalékos mértékű és úgy kapjuk meg, hogy a nyereségből (100-50 = 50) levonjuk a sz előbb kiszámolt 9 százalékos nyereségadót melynek az összege 4,5 egység volt: 50-4,5 = 45,5, majd az így keletkezett osztalékalap után számoljuk ki az osztalék utáni adót.

Számszerűsítve:45,5 x 0,15 = 6,825 egység az osztalék utáni adó (az I. pont szerinti felsorolás  „C” pontja)

 

Az előbb kiszámolt osztalékalapot további 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, (az I. pont szerinti felsorolás  „D” pontja)

Itt azonban van egy kedvező szabály, melynek lényege az, hogy maximum a minimálbér 24 szeres összege után kell azt megfizetni ami 2023-ban 5.568.000 forintot jelent. Tehát maximum 5.568.000 osztalékalap után kell a 13 százalék szociális hozzájárulási adót megfizetni.

 

III.

Az egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózásának bővebb sémája ITT található.

Ehhez a magyarázat pedig ITT.

 

IV.

Nézzünk meg egy példát is az egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózására, úgy hogy összehasonlítjuk az átalányadózással is.

A megoldás során a III. pont szerinti levezetésben szereplő római számokat a könnyebb követhetőség kedvéért beírtam.

 

Példa:

Az 1 főt foglalkoztató bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző Tóti Pál egyéni
vállalkozó nettó 50 000 000 Ft árbevételre tett szert. Ehhez 40 000 000 Ft összes költséget tud
elszámolni, melyben 1 500 000 Ft a kivét. Az év első napján aktivál egy 5 millió Ft értékű,
kizárólag az alaptevékenységhez szükséges gépet, amit 5 év alatt lineárisan számol majd el. A
gép árát részben bankhitelből finanszírozza, melyre a tárgyévben 25 000 Ft kamatot fizetett.
Feladat: Állapítsa meg, hogy 2023. évben a személyi jövedelemadó törvény alatti adózási módokkal mennyi lenne Tóti Pál éves szja-terhe! Amennyiben szükséges, nem kíván kiegészítő
nyilatkozatot tenni. Állapítsa meg a Szocho fizetési kötelezettséget is!

 

Megoldás:

 

a) Vállalkozói jövedelemadózás esetén:

Megnevezés	Összeg
Nettó árbevétel	50 000	I.
Kisvállalkozói kedvezmény a beruházás után, de maximum 50 m – 40 m	– 5 000	II.
Kivét	– 1 500	III.
Egyéb költségek	– 38 500	III.
Vállalkozói adóalap, azaz jövedelem, de legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum (50 000 x 2%) = (50-5-1,5-38,5)	5 000	V.
Vállalkozói személyi jövedelemadó (9%)	450	VI.
Kedvezmény a hitelkamat után: 25 eFt, de maximum 450 eFt 70%-a,	25	VII. Kisvállalkozási kedvezmény
Fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó	425	VIII.
Adózás utáni jövedelem: 5 000 000 + 5 000 000 – 425 000	9 575	IX. (V. sor + kisvállalkozói kedvezmény – VIII. sor)
Beruházás év végi nettó értéke	4 000	XI. Osztalékalapot csökkentő
Osztalékalap	5 575	XII.
Osztalékadó (15%)	836, 25	XIII.
A kivét utáni adó (15%) 1 500×0,15	225
A 3 adó együtt, mint az egyéni vállalkozó által fizetendő személyi jövedelemadó (425 +836,250+225)	1 486,25
SZOCHO 5 575 + 1500 >  5 568 (24 hó x 232 ) => 5 568 x 0,13	723,84

 

b) átalányadózás esetén:

 

Megnevezés	Összeg
Nettó árbevétel	50 000
Költséghányad: 90%	– 45 000
Átalányjövedelem	5 000
Ebből adómentes 12 x 232 000 x 50%	– 1 392
Adóalap	3 608
Összevont adóalap adója (15%)	541,2
Szocho: 3.608.0000 (de minimum 232 000 × 1,125× 12 hó) × 13%	469,04
Társadalombiztosítási járulék: 3.608.0000 (de minimum  232 000 × 12 hó) × 18,5%	667,48

 

2023.02.25