Vételi jog értékesítése     

 

A vételi jog értékesítésével kapcsolatosan személyi jövedelem adó adónemben az alábbi kérdés merült fel:

Egy magánszemély nyílt végű lízing szerződést kötött egy ingatlanra. a futamidő végén a magánszemély lízingbe vevő nem kívánta megvásárolni az ingatlant, viszont élt a vevőkijelölési jogával.

A vevő megfizette a bank felé a fennmaradó maradványértéket, ezzel megszerezte az ingatlan tulajdonjogát. a megállapodás szerint a vevő egy meghatározott összeget fizet az eredeti jogosultnak a vételi jog átengedése ellenértékeként.

Kérdés, hogy az eredeti jogosult magánszemélynek a kapott összeggel kapcsolatosan milyen adókötelezettsége keletkezik illetve számolhat e el költséget a bevételével szemben és ha igen akkor milyen költségeket.

A válasz:

A kérdéses esetben a magánszemély nem ingatlant, hanem vételi jogot értékesít, amely az SZJA törvény 28.§(7) bekezdés a) pontja értelmében egyéb jövedelemnek minősül, és ezen a jogcímen válik adókötelessé.

Az SZJA törvény hivatkozott szakasza úgy rendelkezik , hogy egyéb jövedelemnek minősül a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illetőleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

A vételi jog megszerzése a megfizetett lízingdíjak, illetve a lízing szerződés megkötésére tekintettel keletkezett így a lízingdíj részét képező tőkerész és kamat, valamint a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kiadások is elszámolhatók.

Tekintettel arra, hogy a vételi jog megszerzését nem befolyásolja az ingatlan állapota, ezért értéknövelő beruházások nem számolhatók el költségként.

2023.01.27.